A KÉK BOLYGÓ VILÁGA

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei, kagylók

parti zebracsiga

nagysága 1-2cm,házának zegzugos rajzolatárol könnyen felismerhető.A Karib-tenger árapály-zónájának egyik leggyakoribb faja.Jól elviseli,hogy apálykor hosszabb ideig teljesen szárazra kerül.

Nagysága eléri a 6cm-t,héja felfelé keskenyedő csigalépcsőre emlékeztet,az egyes kanyarulatok hézagok vannak.Minden kanyarulaton 8 egymástól szabájos távolságra elhelyezkedő lemezes bordát számolhatunk meg.Különleges alakja és ritkasága miatt egykoron nagyra értékelték.

Mangrovecsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

nagysága 10-12cm,vastag falu,tornyos háza sötétbarna színű csúcsi részén durván bordázott.Jellegzetesek a kanyarulatokkal párhuzamosan futó rovátkái.Az indopacifikus térség mangrove erdős partszakaszain és a folyótorkolatok közelében az iszapban él,növényevő.A mangrovecsigát néhány távol-keleti nép étrendjéből ismerhetjük.Héjával együtt sütik meg,majd a csúcsi részt letörve kiszívják belőle a húst.

Tárcsacsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága eléri az 5-6cmt.Héja a természet "építőműhelyének" szinte tökéletesre sikerült alkotása.Alacsony,kúpos házának kanyarulatai egyenletesen növekednek.Feltűnő a varrattal párhuzamos,sötétbarna és fehér rajzolat.Nem ritka a Csendes-óceán és az Indiai óceánban.

Köldökcsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

mérete 1cm,színe rendkívül változatos,a zöld,a barna,a szürke vagy a rózsaszín árnyalatai a legjellemzőbbek.

Vérző fog

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 2-3cm találó nevét amely jobb híján az angol elnevezés tükörfordítása,a szájadékon lévő fogakról és a rajtuk lévő vörös foltról kapta.A Karib tengerben él ahol több hasonló faj is megtalálható.Nagyon gyakori az ár apály zóna kövei között.Éjszaka jár moszatokból álló tápláléka után.

Kétszínű tornyoscsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 15cm,héja általában 18kanyarulatból áll,amelyek felső oldala sötétebb,mint az alsó.A két szín határán egy többé-kevésbé éles taraj húzódik.Az indopacifikus térség homokos,iszapos partszakaszain,sekélyebb mélységekben gyakori növényevő.

Tövises angaria

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 4-5cm,vastag falu házát több sor tövisszerű kiemelkedés díszíti,különösen a kanyarulatok felső oldalán lévők nőttek nagyra.Szájadékát,a turbócsigához hasonlóan,gyöngyház borítja.Elterjedési területe a Fülöp-szigetek környéki tengerekre korlátozódik.Élőhelye a korallzátonyok és a mélyben fekvő sziklák.

márványos turbócsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 20cm éri el.Alapszíne zöld,a dudorokon barna és fehér foltokkal.Utolsó kanyarulata kiöblösödik,s így a házat lezáró meszes héjfedője akár 8-10cm átmérőjü is lehet.Az Indiai és Csendes óceán lakója.A bennszülöttek dísztárgyakat készítenek belőle,sokszor teljesen fényesre csiszolják,s alig ismerhető fel.Húsa ehető.

pörgettyűcsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 10-15cm.Vastag falu házát vörösbarna mintázat díszíti,belső oldalát gyöngyház borítja.Előfordulási helye az Indiai és a Csendes-óceán.Korallzátonyokon él 2-20 méteres mélységben.Szinte minden porcikáját felhasználják valamire:- a gyöngyházból gombokat és ékszereket készítenek,húsa pedig fogyasztható.Egykor nagy mennyiségben halászták,de a gazdasági jelentősége ma már csökkenőben van.

Hasítékos csiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Körülbelül 10cm nagyságura nő meg.Kúpos háza oldalán rövid bevágás található,ezen át távoznak köpönyüregből a salakanyagok és az elhasznált víz.A múlt század közepén még kihaltnak tekintett,ősi csoport egyik ritka képviselője,más szóval viccesen élő kövület.Japántól délnyugatra,száz méternél nagyobb mélységekben él.Ritkasága miatt nem csak a természetbúvárok értékelik nagyra.Gazdag magángyűjtők megdöbbentően nagy összegeket fizetnek érte,pedig még ez a leggyakoribb a több mint tucatnyi fajtársa közül.Néhány fajból ugyanis csak egy-ké példányt találtak eddig,s ezek a múzeumok legféltettebb kincsei közé tartoznak.Élő hasítékos csiga elöször 1855-ben került elő egy halászhálóból a Karib-tengeren,és még 1979-ben is leírtak egy új fajt.Így nem lenne meglepő,ha a szorgos mélytengeri kutatások során még újjabb ismeretlen fajok is előkerülnének.

Tovább

Trópusi kagylók és csigák

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Az élővilág formagazdasága és színbeli változatossága a trópusi tájakon a legfeltünőbb.Jól példázzák ezt a csigák,kagylók és lábasfejűek,összefoglaló nevükön puhatestűek.Bár a trópusok messze esnek tőlünk,az ott élő puhatestűek színes világának hírmondóival olykor mi is találkozunk,gondoljunk csak a lakásdíszként őrizgetett pompás csiga-és kagylóhélyakra.A távoli tájakra eljutó szerencsés emberek pedig nem mulasztják el az alkalmat,hogy különös formájú héjakat gyűjtsenek örök emlékül a tengerparti fövenyen.Ami nekünk csak dísz,emléktárgy vagy a természet szép játékszere,az valamikor nagyon is fontos dolog volt sok nép életében.Ősi sírokban gyakran találnak tengeri csigát a régészek.Ezeket annak idelyén a holtak mellé valószínüleg a túlvilági úthoz jelképes segítségként helyezték.A közép amerikai maják és aztékok vallásában megkülönböztetett szerepük volt a puhatestűeknek,Quetzalcóatl főisten a hagyományok szerint csigaházból bújt elő teljes életnagyságban,később pedig héjakból épített házban élt.A hindu templomok szobrai a négykaru Visnu istennőt csigával a kezében ábrázolják,ez a faj szent állatnak számít a hívők szemében.A kauricsigákat Ázsiában és Afrikában évszázadokon keresztül pénzként használták.Más fajokat azért kell megemlíteni mert manapság is veszélyes trópusi betegségek károkozóit terjesztik,vagy pedig óriási károkat okoznak a meleg égövi ültetvényeken.

Tovább

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben