A hernyók a fenyőtűk szélét rágják, a közepük érintetlen marad. Rágás következtében a tűlevelek cakkosak lesznek. A megrágott tűlevelek megbarnulnak, de a tövük zöld marad. A károsításuk legtöbbször csak szeptemberben tűnik fel. A fenyőaraszoló lepkének évente egy nemzedéke van. Az imágók május-júniusban repülnek. A nőstény tojásait a korona felső részében rakja le az előző évi tűkre. Öt lárva stádium figyelhető meg. Ősz folyamán a talajban bábozódnak.

A rácsos rétiaraszoló (Chiasmia clathrata) az araszolók (Geometridae) családjába tartozó lepkefaj. Megtalálható Európában (a Brit-szigeteket beleértve), a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Rétek, legelők, nyílt erdők, fenyérek lepkéje.

A szárnyak fesztávolsága 2,6-3,2 cm, gyakran összezárva tartja őket. Elég változatos faj, az alapszín fehértől sárgásbarnáig terjed, a rajzolat is lehet sötétebb vagy világosabb, és maga a rajzolat is változik. A szárnyak színe és fonákja hasonló.

A fehér szárnyán sárgafeketén tarkázott köszmétearaszoló, (Abraxas grossulariata) nyár közepén repül s petéit kisebb csomókban a köszméte, ribiszke, kökény levelére rakja; ott kelnek ki levelekkel táplálkozó hernyói; ezek áttelelnek és igazi kártevőkké csak a következő nyáron lesznek, amikor tápláló növényüket leveleitől egészen megfoszthatják.

3-4,5cm a hím szeptembertől decemberig este repül,a nőstény szárnytalan.Petéit csomósan,a lombos fák rügyeire helyezi,ahol áttelelnek.Hernyója nemcsak a gyümölcsfákon kártevő,hanem a tölgyön,bükkön,nyírfán is él.Fonalon a földre ereszkedve földgubóban alakul bábbá.

2-2,5cm áprilistól szeptemberig nappal is repül.A hím csápja pillás.Szárnyát nyugalmi helyzetben széttárva tartja.Hernyója barna,sötétebb rajzolattal.Keresztes virágú növényeken él.

2,5-3cm a hím októbertől decemberig este repül.A nőstény vastag testű,csökevényes szárnyakkal.Petéit a fakéregre ragasztja,ahol azok átelelnek.Sárgászöld hernyója nemcsak erdei lombos fákon,hanem gyümölcsfákon főleg almafán él.Fonalon leereszkedve,a földben is gubóban bábozódik.Jelentős kártevő.

2,4-2,8cm májustól augusztusig erdei réteken nappal repül.Hernyója zöld,egy sötét és több fehéres vonalal.Az árvacsalánon él.

2-2,6cm májustól októberig éjszaka repül.Hernyója halványbarnás,sötétebb vonalal és pontsorral.A varjúhájon és egyéb apró növényeken él.

2-2,5cm májustól augusztusig éjszaka repül.Csápja pillás,hernyója szürke,sötét hosszanti vonalakkal.A kakukkfűn él,laza szövedékben alakul át bábbá.

2,2-2,7cm Áprilistól októberig este repül.Az araszolók családjára jellemzően teste kicsi,szárnyai szélesek.Csápja finoman pillás.Hernyója az araszolólepkére jellemzően,araszolva mozog.Nedves réteken,sóskalóromon és egyéb lágyszárú növényeken él.A földbe húzódva alakul át bábbá.

Nyugat- és Közép-Európa jellegzetes, de Dél-Európában és Észak-Afrikában is megtalálható. Hazánkban főleg a Duna–Tisza közének déli részén időnként tömegesen fordul elő.

A hím fényesen, aranyosan csillogó barna szárnyán sötétebb barna a minta. A nőstény rendszerint egyszerű agyagsárga vagy barna. Szárnyának fesztávolsága 17–22 mm. A rendkívül fürge hernyó teste zöld, a hasa sárga, a feje fényes fekete.

Eredetileg palearktikus faj volt, de az évszázadok alatt mindenfelé széthurcolták, és ma már szinte az egész világon előfordul. Amerikába mintegy kétszáz éve vitték be, de azóta megtelepedett Afrikában, Ausztráliában, Japánban és a csendes-óceáni alma- és körtetermesztő területeken is. Rendkívül tűrőképes; síkságokon hegy vidéken egyaránt előfordul: Iránban 1900, Beludzsisztánban 1850 m magasra hatol fel. Magyarországon őshonos.

Eredetileg eurázsiai faj, de (valószínűleg a cirokfélékkel) – a huszadik század elején áthurcolták Észak-Amerikába is. Nem tudjuk biztosan, hogy mikor találkozott először a kukoricával, de azóta robbanásszerűen terjed: megtelepedett már a Távol-Keleten, Észak-Afrika keleti részén és a közép-amerikai szigeteken (Antillák stb.) is. Nagy-Britannia és Észak-Európa kivételével egész Európában elterjedt, de nagyobb károkat csak Dél- és Délkelet-Európában okoz.

Nagy-Britannia kivételével egész Európában előfordul, főleg a melegebb vidékeken. Nyugat-Ázsiában és Kis-Ázsiában is honos, az USA-ba és Kanadába úgy hurcolták be. Egész Magyarországon megtalálni, de főleg az ország déli részén gyakori.

Szürke szárnyát hosszanti fekete csíkok mintázzák. A szárny fesztávolsága 11–14 mm.

Hazánkban évente három teljes és – ha a nyár elég hosszú és meleg – egy csonka negyedik nemzedéke fejlődik ki.

Az egész Földön elterjedt faj, így Magyarországon is gyakori. Magyar nevére rácáfolva szinte kizárólag raktári kártevő, amely komoly károkat okoz, és ezért hazánkban veszélyes kártevőnek számít.

Szárnyai fényes szalmasárgák, fesztávolságuk 13–20 mm.

Hazánkban általában évi 1–3 nemzedéke van, de meleg raktárakban 5–12 is lehet.

A hernyók elsősorban a raktározott gabonát károsítják, de nem vetik meg a raktározott rizst és kukoricát sem.

9 mm hosszú,
borzas fejű lepke,
kiterjesztett szárnytávolsága 11-17 mm.
Mindkét szárnya megnyúlt, tojásdad alakú.
Az elülső szárnyak sárgásszürkék,
sárgásbarnák,
mintázatuk elmosódott,
2-3 fekete folttal.
A hátsó szárnyak világosabbak,
aránylag hosszú pillázattal.

Az egész világon elterjedt (geopolita) kártevő faj, így Magyarországon is mindenütt megtalálható.

A lepke szárnyának fesztávolsága 12–16 mm. Rendkívül könnyű felismerni jellegzetes színezetéről: első szárnya egyszínű, csillogó vagy áttetsző szalmasárga.

Magyarországon a szabadban évente két nemzedéke fejlődik ki; a lepkék repülési ideje áprilistól szeptemberig tart. Kifejlett hernyói telelnek át. Mivel fejlődése nem függ a nappal hosszától, fűtött lakásokban évente akár négy nemzedéke is felcseperedhet.