A különböző gyümölcsök tápanyag igénye is nagyban eltérő, így ha azt szeretnénk, hogy az almafánk, vagy a barackfánk roskadozzon a gyümölcsöktől, amelyek édesek és lédúsak, ismerjük meg a tápanyagigényüket.

Akárcsak a zöldségeknél úgy a gyümölcsöknél is, a kiskertben a tápanyag utánpótlást szerves vagy műtrágya kijuttatásával tudjuk pótolni.

Az alma kedveli a homokos vagy a vályogos agyagos talajt, amely az enyhén savanyú és enyhén lúgos pH tartományban mozog.

A tápanyagok közül a kálium, a foszfor és a nitrogén egyharmad részét ősszel érdemes kijuttatni szerves tárgya formájában, a többit tavasszal. A jobb eltarthatóság érdekében érdemes a kalciumot is megnövelni, ezt úgy tudjuk elérni, ha kalcium klorid vagy kalcium-nitrát permettrágyát alkalmazzunk. A magnézium a vas és a bór hiánya ellen szintén lombtrágyával tudunk védekezni.

A körte a közép kötött mélyrétegű levegős talajt kedveli, a talaj pH-ja 8-9 legyen. A homokos vagy köves talajon a körte gyümölcse apró és íztelen lesz. Tápanyagban a nitrogén igénye kisebb, mint az almáé.

A cseresznye a mélyrétegű jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, különösen a homokos vályogtalajt, amelynek a pH-ja 5,5-7,5 között mozog. A cseresznye nagyon kényes a magas talajvízre. Tápanyagban a nitrogén megfelelő szintjére érdemes odafigyelni, de a megfelelő foszfor és kálium szint is szükséges az egészséges fejlődéshez.

A meggy számára a kálium a legfontosabb tápanyag, ennek hiányában az, levelek kicsik maradnak, és a szélük elkezd száradni. Kötött talajon 2-3 évenként, homokos talajon évente kell a káliumot pótolni.

Az őszibarack kedveli a jó levegő és vízgazdálkodású talajokat, legkedvezőbb a 6-7 pH értékkel rendelkező talaj. Nagy a nátrium és a káliumigénye, érdemes a különböző talajokra a helyes fajta megválasztása.

A szilva szintén nitrogén és kálium igényes fajta, míg a foszforból kevesebbel is beéri. A különböző talajokra nem igényes, épp ezért előszeretettel termesztik kiskertben is.

A szőlő esetében az alaptrágyázás szinte elengedhetetlen. A tápanyagot itt rendszeresen vissza kell pótolni, mivel a tápanyaghiányos talaj fogékonnyá teszi a szőlőt a betegségekre is. Két vagy háromévente egyszer érdemes szerves trágyával pótolni a felhasznált tápanyagokat, istállótrágyából 4-5kg/négyzetméter, melyet kb. 40 cm mélyen kell beásni a talajba. Tehetjük ezt úgy, hogy egy mély árkot ássunk a szőlő mellett, ebbe tesszük bele a trágyát és betemetjük földdel.

A zöldségek és gyümölcsök mellett a fűnek is szüksége van tápanyagra, a nitrogén a növekedést, és a zöldebb színt segíti elő. A foszfor erősíti a gyökeret, a kálium pedig ellenállóbbá teszi a szárazsággal szemben a füvet. A tápanyag utánpótlásra a legalkalmasabb a kombinált szerek, amelyekben minden hatóanyag megtalálható, ezeket ősszel érdemes kijuttatni, majd nyáron még egyszer érdemes plusz tápanyagot szórni a gyepre.

Az egynyári és évelő dísznövényeknek is szükségük van tápanyagra, de itt kerülni kell a közvetlen trágyázást, elég a folyékony tápoldat is.