Neve: greenockit

Angol neve: Greenockite

Rövid leírás: Sárga színű, fénytelen, porszerű bevonat szürke kvarcon.

Leíró adatok

Változatnév: n/a

Méret: A képkivágat szélessége 6 mm

gyűjtemény: Herman Ottó Múzeum Ásványtárának gyűjteménye, Miskolc

fenn-nőtt/benn-nőtt: n/a

kristály / kristálycsoport / kristályhalmaz: kristályhalmaz

kristály vagy halmaz alaki jellemzői: porszerű bevonatok

ikerkristály, álalak: n/a

fémes vagy nem fémes fényű: nem fémes fényű; fénytelen

szín: sárga

fény- vagy színjelenség: n/a

keletkezés (magmás/ metamorf/üledékes): üledékes

keletkezés (2): szfalerit mállásterméke

ásvány-társulás: kvarc

Kémiai és fizikai adatok

összetétel (képlet): CdS

összetétel szövegesen: kadmium-szulfid

ásványosztály: Szulfidok osztálya / Fém : kén = 1 : 1 / Wurtzitcsoport

szimmetria-rendszer: Hexagonális (hatszöges) szimmetriájú

keménység: Keménysége a Mohs-féle skálán 3-3,5; azaz körömmel nem, de tűvel karcolható.

sűrűség: Sűrűsége 4,9-5,0 körüli.

további jellegzetes határozó bélyegek: Egy irány szerint jól hasad. Oldja: konc. sósav. Porszíne (karca) narancssárga.

Földrajzi adatok

településnév: Gyöngyössolymos

településen belüli pontosítás: Névtelen-bérc, kutatótáró

lelőhely típusa: meddőhányó

régió: n/a

megye: Heves megye

földrajzi egység: Mátra hegység

történelemi-földrajzi egység: n/a

ország: HUN

a lelőhely földtani felépítése: A mátrai rétegvulkáni andezitösszletet ÉNy-DK-i irányú párhuzamos törésrendszer szabdalta fel. A térségre jellemző hidrotermás ércesedések ehhez a törésrendszerhez kapcsolódnak. A Névtelen-bércen talált telért árkolással és egy táróval kutatták meg az 1950-es években. Főleg a kutatótáró meddőhányóján találhatók kvarcos telérdarabok, illetve ércek. Az Asztag-kő fő tömegét alkotó hidrokvarcit miocén vulkáni utóműködés eredménye. A kőzet helyenként erősen összetöredezett, illetve breccsás. Az ásványtársulás elsősorban a repedésekhez kapcsolódik. A Cser-kő andezit kőfejtőjében miocén piroxénandezit és helyenként andezittufa jelenik meg. A Kis-hegyet miocén riolit építi fel, mely halványlila színű, esetenként vörösen vagy barnán erezett. Ezt a kőzetet a Lilabánya tárta fel.

Felhasználás területei, gazdasági szerep

felhasználási terület: n/a

gazdasági szerep: n/a

Történelmi, kultúrtörténeti vonatkozás

történelmi szerep: n/a

kultúrtörténeti szerep: n/a

a név eredete: Az ásványt Thompson nevezte el 1840-ben, felfedezője, Lord Greenock (később Earl Cathcart, 1783-1859), angol katonatiszt és amatőr mineralógus tiszteletére.