A pirit (vaskovand vagy kénkovand) vasat és ként tartalmazó szabályos rendszerű szulfidásvány, a Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályban a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Szabályos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a kocka és az ötszög-tizenkettes (dodekaéder), amikor 12 darab szabályos ötszög határolja a kristálytestet (lásd: lenti fotón). A lapok felülete erősen rostozott, gyakori a tömeges változata is. A pirit elterjedt neve a „bolondok aranya” is, mivel külsőleg hasonlít az aranyra.

A markazit vasat és ként tartalmazó rombos rendszerű szulfidásvány, a piritcsoport ásványegyüttese közé tartozik. Rombos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a táblás kristályok, jellegzetesek az ikres dárdahegy kristályok és a gömbös, vesés kialakulások.

• Képlete: FeS₂
• Szimmetriája: több szimmetria elemet tartalmazhat.
• Sűrűsége: 4,6-4,9 g/cm³.
• Keménysége: 6,0 – 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).

ólom-, réz-, antimon-szulfid (2PbS+Cu₂S+Sb₂S₃). Rombos rendszerbeli táblás v. oszlopos acélszürke v. feketés, erősen fényes kristályokban meglehetősen gyakori galenit, szfalerit, fakóérc, kalkopirit s antimonit társaságába, de sohasem nagyobb tömegekben; nálunk különösen Felsőbányán, Kapnikon, Nagyágon lelik. A hazaiak egyik nevezetessége, hogy gyakrantáblás többszörös (rendesen négyes) ikerkristályokat képeznek, melyeket bányászaink az óra kerékhez való hasonlósága miatt kerékérc-nek (Rädelerz) neveztek el és ily néven szerepelnek az irodalomban is.

Az antimonit (stibnit) az antimon fontos érce, rombos kristályrendszerű szulfidásvány, a tetraedrit csoport ásványegyüttesébe tartozik. Rombos rendszerben kristályosodik. Leggyakoribb kristályalakja a hosszú prizma, gyakran hullámosan hajlott kristályok, sugaras tűs halmazok vagy finom tűk alkotta szövedékek.

• Képlete: Sb₂S₃
• Kristályalak: rombos-oszlopos.
• Sűrűsége: 4,6-4,7 g/cm³.
• Keménysége: 2,0 (a Mohs-féle keménységi skálán).
• Hasadása: az oszlopok mentén jól hasítható.

A molibdenit fémben gazdag szulfidszerkezet, mely hatszöges (hexagonális) rendszerben kristályosodik. Kristályai laposan táblás lemezkék, gyakori az ikerkristályosodás. A szulfidok és rokonvegyületek ásványosztályba sorolják. Nevének eredete a görög molübdosz= ólom szóra vezethető vissza. Tiszta állapotban fontos ipari nyersanyag, kenőanyagok gyártásában hasznosítják. Könnyen téveszthető a grafittal, de színe annál világosabb, rendkívül lágy ásvány.

Magas hőmérsékletű hidrotermás folyamatokban képződik, gránitpegmatitokban (nagyszemcséjű) és más mélységi vulkanikus kőzetekben alkotóelegyként is megtalálható.

világos-vörös ezüstérc, megkülönböztetésül a pirargirittől, mely sötét-vörös ezüstérc; anyaga szerint arzén-ezüstfény, mert anyaga ezüst-arzénszulfid (Ag₃AsS₃), ezüsttartalma 65,5%, tehát igen gazdag ezüstérc. Izomorf a pirargirittal (l. o.). Karminpiros, karca ugyanolyan, gyémántfényü, átlátszó, majd áttetsző. Gyakran vonja be pirit. A pirargirittal együttesen terem, de némely helyen a P. különösen arzéntartalmu, egyéb ércekkel szokott nagy mennyiségben teremni.

Az enargit (réz-arzenoszulfid) réztartalmú rombos kristályrendszerű, a szulfidos egyes kénanionnal rendelkező ásványegyüttesek közé tartozik. Zömök oszlopos vagy táblás, kockatermetű kristályokban, tömeges halmazokban fordul elő. Előfordulnak szépen fejlett kristálycsoportokban is. Gyakoriak a hármas ikerkristályai.

• Képlete: Cu₃AsS₄
• Szimmetriája: rombos kristályrendszerben, több tengely és lapszimmetriája létezik.

A tetraedritcsoport (fakóércek csoportja) a szabályos kristályrendszerbem, tetraéder-termetű kristályokban vagy tömeges halmazokban fordul elő. Gyakori a csoportban az ikerkristályosodás. Fontos vegyesérc forrás, telérekben gyakori. A tetraedritcsoport önálló ásványcsoportot alkot a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül.

• Általános képlete: A₁₂B₄X₁₃ : ahol A= Ag, Cu, Fe, Hg; a B=As. Sb; a Z= S, Se, Te.
• Szimmetriája: a szabályos kristályrendszerben, kristályai több szimmetria elemet, centrumot, síkokat és szimmetrialapokat tartalmaznak.

A szfalerit (cink vas szulfid) cinktartalmú szabályos kristályrendszerű a II. Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló szfaleritcsoport ásványegyüttes tagja. 12 lapból álló rombdodekaéder és a tetraéderes kristályforma a jellemző előfordulása. Vaskos, tömeges kifejlődése is gyakori. Színe a vastartalom növekedésével sötétebbé válik. A 20%-ot meghaladó vastartalom esetén az elnevezése: marmatit. A legfontosabb cinkércásvány. A kadmium (Cd), gallium (Ga) és indium kinyerése is gyakran szfaleritból történik, mert szennyezőanyagként ezeket az elemet is tartalmazza.

A kalkopirit (réz-ferroszulfid) II.Szulfidok és rokon vegyületek ásványosztályon belül az önálló kalkopiritcsoport ásványa. Réztartalmú tetragonális (négyzetes) rendszerben kristályosodó szulfid ásvány. Többnyire halmazokban, ritkán kristályos formában jelenik meg, ekkor tetraéderszerű, vaskosan kristályos, felülete rostos és irrizál, gyakran ikresedik. A legfontosabb rézércásvány.

• Képlete: CuFeS₂
• Szimmetriája: tetragonális kristályrendszerben, főtengelyes kristály több tengely és lapszimmetriája létezik.

Neve: greenockit

Angol neve: Greenockite

Rövid leírás: Sárga színű, fénytelen, porszerű bevonat szürke kvarcon.

Leíró adatok

Változatnév: n/a

Méret: A képkivágat szélessége 6 mm

gyűjtemény: Herman Ottó Múzeum Ásványtárának gyűjteménye, Miskolc

fenn-nőtt/benn-nőtt: n/a

kristály / kristálycsoport / kristályhalmaz: kristályhalmaz

kristály vagy halmaz alaki jellemzői: porszerű bevonatok

ikerkristály, álalak: n/a

fémes vagy nem fémes fényű: nem fémes fényű; fénytelen

szín: sárga

fény- vagy színjelenség: n/a

keletkezés (magmás/ metamorf/üledékes): üledékes

keletkezés (2): szfalerit mállásterméke

ásvány-társulás: kvarc

Kémiai és fizikai adatok

összetétel (képlet): CdS

összetétel szövegesen: kadmium-szulfid

ásványosztály: Szulfidok osztálya / Fém : kén = 1 : 1 / Wurtzitcsoport

szimmetria-rendszer: Hexagonális (hatszöges) szimmetriájú

keménység: Keménysége a Mohs-féle skálán 3-3,5; azaz körömmel nem, de tűvel karcolható.

A galenit (ólom-szulfid) az kétvegyértékű kénanionnal rendelkező szulfidok ásványcsoport tagja. Gyakori és fontos ólomtartalmú ércásvány. Kocka, oktaéderes és kubokaéder alakban a szabályos rendszerben kristályosodik. Tömeges előfordulásban szemcsés halmazokat alkot, szálszerű megjelenései is ismertek.

• Képlete: PbS.
• Szimmetriája: a szabályos kristályrendszernek megfelelően szimmetria-centrummal, szimmetriasíkokkal és tengelyekkel rendelkezik.

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Ǻ) kisebb, mint a a gyémántrácsban (1,542 Ǻ), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ (10 Ǻ = 1 nm) távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van-der-Waals-erők tartják össze.

Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg.

A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres kovalens kötéssel.

A gyémánt a terméselemek osztályán belüli széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány (a nagyon ritka wurtzit-bórnitridet és a lonsdaleitet leszámítva^[1]), átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Ugyanakkor rajta kívül nincs más drágakő, amely csak egyetlen elemből állna: a gyémánt szénatomokból áll, a szén egy allotróp módosulata (vö.