Dél-Amerika déli területein költ Chile déli részétől délre Patagónián át egészen a Tűzföldig és a Falkland-szigeteken. A költési időszak után télre északabbra vonul, Uruguayba, Paraguayba, Argentína északi részére és Brazília délkeleti területeire.

Lapos partú és feltöltődő szélű tavakon, mocsarakban, lagúnákban és tengerparton él.

Hossza 110-140 centiméter, testtömege 3,5-6,5 kilogramm. A tojó jóval kisebb a hímnél. A testméreten kívül azonban - mint az a lúdformáknál általános - nincs ivari dimorfizmus a fajnál. Néhány öreg hím kifejezetten nagy bütyköket növeszt, erről könnyű őket megkülönböztetni a tojóktól.

Feje, nyaka és csőre fekete, háta, hasa, szárny és farka fehér. Könnyen felismerhető madár. Arca és a csőrén lévő bütyök vörös. Széles, hússzínű úszóhártyás lába van.

A fiatal madarak feje és nyaka világosabb színű, inkább barnás. Tollazatuk többi része szürkés. Bütykük még kicsi, csak a harmadik életévükre fejlődik ki teljesen. Második évükre tollazatuk már fehér.

Sokféle vizes élőhelyen előfordulhat, de leginkább a pamparégiókban levő mocsarakat és nagyobb tavakat kedveli. Ezekben ugyanis bőséges vízinövényzet található, amely a fő tápláléka. Hínárokat és algákat fogyaszt elsődlegesen, melyeket hosszú nyaka segítségével - olykor a vízben fejreállva - egészen mélyről is fel tud hoznia felszínre. Állati erdetű dolgokat - például rovarokat, férgeket, kagylókat, apró kétéltűeket és halakat - csak kiegészítésképp fogyaszt.

Mint a hattyúk mindegyike, ez a faj is monogám, hosszú távú párkapcsolatban él. Szaporodási időszaka júliusban kezdődik, a déli félteke tavaszi időszakának a kezdetén és egészen novmberig eltarthat. Sekély tavak, nádasainak szélén, nádszálakból és gyékényből rakott kupacra rakja 3-8 tojását. A tojásokon a nőstény kotlik, mintegy öt hétig. Ezalatt a hím őrködik biztonsága felett. Szürke pehelyruhás fiókái fészekhagyók. Szüleik gyakran a hátukon hordozzák őket. A fiatal hattyúk csak mintegy három hónappal kikelésük után érik el röpképességüket.