állatok Blog: "madarak"

Szeretettel köszöntelek a A KÉK BOLYGÓ VILÁGA közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 330 fő
  • Képek - 2580 db
  • Videók - 485 db
  • Blogbejegyzések - 904 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 8 db

Üdvözlettel,

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a A KÉK BOLYGÓ VILÁGA közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 330 fő
  • Képek - 2580 db
  • Videók - 485 db
  • Blogbejegyzések - 904 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 8 db

Üdvözlettel,

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a A KÉK BOLYGÓ VILÁGA közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 330 fő
  • Képek - 2580 db
  • Videók - 485 db
  • Blogbejegyzések - 904 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 8 db

Üdvözlettel,

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a A KÉK BOLYGÓ VILÁGA közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 330 fő
  • Képek - 2580 db
  • Videók - 485 db
  • Blogbejegyzések - 904 db
  • Fórumtémák - 6 db
  • Linkek - 8 db

Üdvözlettel,

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei, madarak

A faggyú és mag keverékéből álló cinkegolyó etetőanyag gombócok a nagyobb városokban ma már gond nélkül beszerezhetők. Igen ám, de mit tehetünk akkor, ha nem elérhető vagy éppen kifogytunk ebből a nélkülözhetetlen eleségből?

Az állati zsiradék nemcsak magas energiatartalma, de állaga miatt is fontos téli madáreleség. Az olyan gyengébb csőrű, kistestű rovarevő fajoknak, mint az: ökörszem, vörösbegy vagy az áttelelő házi rozsdafarkú, barátposzáta, csilpcsalpfüzike - melyek nem tudják megtörni a magokat - a fagyban is képlékeny zsiradék (és az alma) a legfontosabb táplálék lehet.

Tovább 

A gyönyörű kék páva, a leggyakoribb pávafajta, Indiából származik. Ebben a cikkben a történetét, természetes élőhelyeit, táplakozási szokásai és néhány tenyésztéssel kapcsolatos tudnivalót szeretnénk ismertetni.  

Az indiai páva más néven kék páva, vagy közönséges páva, Indiában és Sri Lankában őshonos madárfaj, India nemzeti jelképe. Legendás szépsége miatt már több mint 2000 éve megszelídítették, azóta számtalan országba betelepítették.

Tovább 

 
Előfordulása 

Dél-Amerika déli területein költ Chile déli részétől délre Patagónián át egészen a Tűzföldig és a Falkland-szigeteken. A költési időszak után télre északabbra vonul, Uruguayba, Paraguayba, Argentína északi részére és Brazília délkeleti területeire.

Lapos partú és feltöltődő szélű tavakon, mocsarakban, lagúnákban és tengerparton él.

Megjelenése 

Hossza 110-140 centiméter, testtömege 3,5-6,5 kilogramm. A tojó jóval kisebb a hímnél.

Tovább 

Előfordulása 

Nem vándorló faj, Délnyugat-Ausztráliában és Tasmaniában él. Nyugat-Ausztrália állam nemzeti madara.

A 19. század során betelepítették Új-Zélandra. Ott nagyon elszaporodott, ottani állományát 60.000 madárra becsülik. Mint kedvelt parkmadár, félvadon sok helyen él Európa parkjaiban is, de itt nem vadul ki, önfenntartó állományai vadon sehol nincsenek.

A vizes élőhelyeket részesíti előnyben, védett tengeröblökben és lagúnákban is előfordul.

Tovább 

Elterjedése 

Európában és Nyugat-Ázsiában honos. Betelepítették a következő területekre is: Izland, Feröer, Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság.

Természetétől fogva vándormadár, télen 1000 km-nél többet is megtehet, hogy Európa enyhébb területein teleljen. A parkokba betelepített példányai gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig van, aki eteti őket.

Élőhelye 

Egykor a mocsarakban és vizekben gazdag Közép-Európában mindenütt honos lehetett, de mivel vadászattal és tojásgyűjtéssel könnyű kiirtani, az ember valószínűleg már korán visszaszorította, és feltehetőleg csak Észak-Európa járhatatlan mocsaraiban maradt fenn.

Tovább 

A billegetőcankó (Actitis hypoleucos) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Igen elterjedt faj, Európa és Észak-Ázsia nagy részén költ, Afrikában, Indiában, Kelet-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában telel.

A testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-41 centiméter és testtömege 33-70 gramm. Tollazata a hátán zöldesbarna, nyakán sötétbarna, hasán fehér és lábán szürkészöld.

Tovább 

A sárszalonka, más néven közép sárszalonka (Gallinago gallinago) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Kanadában, Izlandon, Európa és Oroszország északi részén költ, ősszel délre vonul, eljut Dél-Amerikába és Afrikába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál, melyet sűrű növényzet borít.

Átlagos testhossza 25-27 centiméter, szárnyfesztávolsága 44-47 centiméteres, testtömege 80-140 grammot nyomnak.

Tovább 

A piroslábú cankó (Tringa totanus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Eurázsiában fészkel, telelni délebbre húzódik; eljut Afrikába is.

Átlagos testhossza 27-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 60-66 centiméter, testtömege 85-150 gramm.

A földön
és a levegőben

Rovarokból és azok lárváiból, valamint rákokból és férgekből álló táplálékát a sekély vízben keresgéli.

Tovább 

Az apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.

Afrika és Dél-Amerika nagy részén előfordul. Mivel nem tudunk arról, hogy átrepülné az Atlanti-óceánt, a két populáció kialakulásáról több elmélet született. Valószínű, hogy a faj korábban Európában és Észak-Amerikában is előfordult, kóborló egyedei ez utóbbi kontintensen fel-felbukkannak ma is.

Tovább 

A sujtásos fütyülőlúd, vagy fakó fütyülőlúd (Dendrocygna bicolor) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj.

Közép-Amerika, Dél-Amerika, Afrika és India trópusi területein fordul elő. Tavaknál, vizes élőhelyeken érzi jól magát.

Hossza 48–53 centiméter, tömege 700 gramm. A többi fütyülőlúdhoz hasonlóan felegyenesedve álló és viszonylag hosszú lábú madár.

Tovább 

A piroscsőrű fütyülőlúd más néven feketehasú fütyülőlúd (Dendrocygna autumnalis) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó trópusi úszómadár.

Az USA déli részén, Közép-Amerika és Dél-Amerika trópusi területein fordul elő. Tavaknál, vizes élőhelyeken érzi jól magát.

Hossza 48-53 centiméter, tömege 502-820 gramm. A nemek hasonlóak, bár a hímek némileg kisebbek a nőstényeknél.

Tovább 

Európában és Ázsiában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába is. Mindig víz közelében található, mocsaraknál, sekély vízű tavaknál, réteken és legelőkön él.

Testhossza 50-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-100 centiméteres, testtömege 540-1300 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A tojó csőre hosszabb, a hímé hajlottabb.

Férgekkel, rovarokkal, csigákkal és békákkal táplálkozik, de megeszi a bogyókat és magvakat is.

A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét.

Tovább 

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ, ősszel délre vonul, eljut Afrikába és Ausztráliába is. Tengerpartokon, sós élőhelyeken fordul elő.

Átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméteres, testtömege 39-56 grammot nyom. Nyakán körbe futó csík van, ami a mellén nyitott. A hím feje teteje szürke, fehér homloka közepén fekete folt van. a tojó színei egyszerűbbek.

Snowy Plover Morro Strand.jpg
Kentish Plover.jpg

 

A talajon, iszapban vagy sekély sós vízben keresgéli rovarokból álló táplálékát.

Tovább 

A bíbic, régi népi nevein libuc, kibic, klíbicz (Vanellus vanellus) a lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj.

A faj Eurázsia lakója, elsősorban a síkvidéki vizes területek, de akár hegy- és dombvidéki medencék, folyóvölgyek képezik otthonát. Költőhelye alacsony füvű réteken, legelőkön található.

gen feltűnő, fekete-fehér alapszínű, bóbítás madár. Feje változó mértékben fekete hosszú bóbitájával együtt, hasonlóan a fényben zöldesen csillogó, széles, lekerekített szárnyaihoz.

Tovább 

A nagy goda (Limosa limosa) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul, eljut Afrikába, Ausztráliába és Észak-Amerikába, az Atlanti-óceán partjára is.

Átlagos testhossza 40-44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-82 centiméteres, testtömege 250-390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím. Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható.

Tovább 

Szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteket és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m tengerszint feletti magasság alatti területeken mindenhol előfordul.

Testhossza 100-115 centiméter, szárnyfesztávolsága 155-165 centiméter, testtömege 2200-4400 gramm. Testének nagy része fehér vagy piszkosfehér, szárnyai feketék, csőre és lába piros.

 Életmódja

Legjellemzőbben emberi környezetben fészkel.

Tovább 

Füves mocsarak, papirusz mocsarak lakója. A felső-Nílus, Kongó és Zimbabwe területe az élettere. Egyiptomban is élt, de a mocsarak megritkulásával kiszorult az országból. Újabban Botswanában is előfordul. A madár állománya egész Afrikában mindössze 1500 példányból áll.

 Megjelenése

A papucscsőrű madár hossza 120 centiméter, szárnyfesztávolsága legfeljebb 2 méter és magassága körülbelül 115 centiméter. Mindkét nemnek galambszürke tollazata van. Fején vastag tollbóbita található, ha a madát izgatott, ezt felborzolja.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 7 éve

ronda de jópofa! :-)

Tovább 

Testhossza 45-50 centiméter, testtömege 500-1100 gramm között van. Feje teteje és válla fekete. A fiatal madarak barnásabak. A nemek hasonlóak, de a hímek nagyobbak. Érdes, rekedt kiáltásokat hallat olykor. Az idősebb hímek szeme mélypiros színű. Párzási időszak alatt 2-3 darab, 10 centiméter körüli hosszú fehér dísztollat viselnek a tarkójukon.

Boat Billed Heron.jpg
Életmódja 

Nappal a fák között bujkál, éjszaka vadászik, rákokból és rovarokból álló táplálékára.

Tovább 

A rózsás gödény, más néven rózsás pelikán (Pelecanus onocrotalus) a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gödényfélék családjába tartozó nagyméretű vízimadár.

Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, mára azonban európai állománya a Duna-deltába és a Fekete-tenger partvidékének egyes részeire szorult vissza. Afrikában és Ázsiában még mindig elterjedt fajnak számít.

Megjelenése 

A rózsás gödény nevét onnan kapta, hogy költési időszakban alapvetően fehér tollazata rózsaszínes árnyalatot kap.

Tovább 

A kavicsos, sziklás dél-afrikai tengerparton és a környező védett szigeteken költ, ezért számos nyelvben az afrikai vagy foki pingvin nevet viseli. A 27 ma létező kolónia a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia területén fekszik.

 Megjelenése

A pápaszemes pingvin magyar nevét a szemei felett látható csupasz rózsaszín bőrfelületről kapta. Ennek szerepe az állat testhőmérsékletének egyensúlyban tartása: amikor megemelkedik a hőmérséklet, több vér jut ide (a felület ettől még élénkebb színt kap), ami lehűlhet.

Tovább 

A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó Otis nem egyetlen faja. Óvatos madár. Méretre körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erős futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Külsejére jellemző a szürkésbarna tollazat piszkosfehér mellrésszel.

Előfordulása 

Élőhelye a füves puszta, a nagyobb gabona és kukoricatáblák, de óvatos, rejtőzködő életmódja (és a jelentősen lecsökkent egyedszám) miatt nagyon ritkán látható.

Tovább 

Elterjedése 

Egész Európában megtalálható, kivéve Skandinávia és Finnország nagy részét, és Oroszország északi területeit. Fellelhető Nyugat-Ázsiában, Japánban, a Fülöp-szigeteken, Afrikában, valamint Észak- és Dél-Amerikában.

Megjelenése 

A vízityúk hossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága 50-55 centiméter és testtömege 145-490 gramm. A tollazata fekete, helyenként sötétbarnás árnyalatú, a farka alul fehér. A hím és a tojó hasonló kinézetű.

Tovább 

Előfordulása 

Kelet-Európában, valamint Ázsia Szibériától délre eső keskeny sávjában honos. A telet Afrika déli részén tölti.

Megjelenése 

Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter. A hím testtömege 130–160 gramm, a tojó 130–200 gramm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak, hasán nincs mintázat.

A tojó
Életmódja 

Röpte sebes és könnyed.

Tovább 

A daru, közönséges daru vagy szürke daru (Grus grus) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj.

Tágabb értelemben „darunak” nevezik a darufélék családján belül a daruformák (Gruinae) valamennyi faját. (Lásd: Grus, Bugeranus és Anthropoides nemek!) Szócikkünkben „daru” alatt a közönséges darut értjük.

Elterjedése 

Eurázsia erdős, sztyeppés, vizes területeken honos, telelni Afrika északi és Ázsia déli részére vonul.

Tovább 

Előfordulása

Európa délnyugati, délkeleti és keleti részén, Nyugat-, Közép és Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet nyugati illetve északi részén, az indiai szubkontinensen, Kína és Mongólia kisebb területein valamint egy sávban Afrikában Guineától Etiópiáig él.

A nyílt, napos, facsoportokkal és bozótosokkal ritkán benőtt vidéket kedveli. A középkorban, amikor Közép-Európa nagy részén kivágták az erdőket, hogy legeltessenek, mindenütt honos volt, de sehol sem volt gyakori.

Tovább 

Előfordulása 

Európában és Ázsiában honos, vonuló példányai eljutnak Afrikába is. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli.

Megjelenése 

Testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb mint a hím.

Életmódja 

A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambok fogyasztása is jelentős.

Tovább 

Előfordulása 

Az Antarktisz kivételével minden kontinensen előfordul. Szibéria nagy részén, Dél-Amerika masszívumain, valamint Afrikában a Szaharától délre nem költ. Ausztráliában, Új-Kaledóniában, valamint Celebesz és Jáva szigetén rezidens, nem vonuló populációi élnek. Az európai madarak Afrikában telelnek, kisebb állandó populációik élnek a Mediterráneumban és a Vörös-tenger vidékén. Az észak-amerikai madarak Közép- és Dél-Amerikában töltik a telet.

Tovább 

Előfordulása 

Európában Észak-Norvégiától egészen a Balkán-félszigetig terjed. Európa középső, északi és keleti részén vannak az állandó populációk. Európa nyugati és déli részén állományok telelnek. Északkelet-Európában és Észak-Ázsiában költési és fiókanevelési időszakban találhatók. Ázsia nagy részén is megtalálható.

Igen sokféle élőhelyen előfordul, de táplálkozása miatt elsősorban a vizes területek (tengerpartok, folyók, tavak vidéke, mocsarak) képezik élőhelyeit.

Tovább 

Előfordulása 

Európában, Ázsiában él. A Kanári-szigetektől és Írországtól keletre Kamcsatkáig és Japánig terjed.

Bokros, tisztásokkal tarkított erdőben, parkokban és ligetekben érzi jól magát.

Alfajai 
  • Accipiter nisus nisusEurópa, Írországtól az Urálig; ez a törzsalak,
  • Accipiter nisus nisosimilisKözép- és Kelet-Szibéria; nagyobb és sötétebb, mint a törzsalak,
  • Accipiter nisus melaschistosKözép-Ázsia hegyvidékei; sötétebb és jóval nagyobb, mint a törzsalak,
  • Accipiter nisus grantiMadeira és a Kanári-szigetek; sötétebb és jóval kisebb, mint a törzsalak,
  • Accipiter nisus punicusÉszak-Afrika;világosabb és valamivel nagyobb, mint a törzsalak,
  • Accipiter nisus wolterstorffiKorzika és Szardínia; kisebb és sötétebb, mint a törzsalak, a hasa jóval sűrűbben csíkozott
  • Accipiter nisus dementjevi
Megjelenése 
Karvaly

A hím testhossza 28 centiméter, a tojóé 38 centiméter.

Tovább 

Előfordulása 

Európa, Ázsia nagy részén költ, egészen a Bering-tengerig előfordul. Telelni délre vonul. A Kárpát-medencében állandó.

Alfajai 

Alfajait két csoportba szokták sorolni.

A nyugati egerészölyv csoportba a következő alfajok tartoznak :

A keleti vörösfarkú egerészölyv csoportba tartozó alfajok :

Két szigetlakó alfaját nem sikerült besorolni egyértelműen egyik csoportba sem.

Tovább 

A parlagi sas (Aquila heliaca) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása 

Elsősorban Ázsia és Kelet-Európa füves pusztáin, sztyeppjein, ritkás erdőiben és fás mocsaraiban költ, legkeletibb előfordulása a Bajkál-tó vidékén, a legnyugatibb pedig – a sokáig alfajként kezelt ibériai sast (Aquila adalberti) leszámítva – a Balkánon és Közép-Európában (főleg Magyarországon és Szlovákiában) található.

Tovább 

A kis bukó (Mergellus albellus) a a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Mergellus nem egyetlen faja.

Egyes rendszerbesorolások a Mergus nemhez sorolják Mergus albellus néven.

Előfordulása 

Skandináviában és Szibérián keresztül Kamcsatkáig költ. Tavak környéki erdőkben található. Telelni délre húzodik.

Megjelenése 

Testhossza 34-44 centiméter, a szárnyfesztávolsága 55-70 centiméter, testtömege 500-800 gramm.

Tovább 

A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása 

Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él.

Alfajai Megjelenése 

Testhossza 55-60 centiméter.

Tovább 

A kerceréce (Bucephala clangula) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása 

Kanadán, az Amerikai Egyesült Államok északi részén, Skandinávián keresztül, Oroszország északi részéig költ, de szigetszerűen megtalálható a szárazföld tavainál is. Rövidtávú vonuló.

Alfajai 
  • Bucephala clangula clangulaEurázsia
  • Bucephala clangula americana – Kanada, USA
Megjelenése 

Testhossza 42-50 centiméter, a szárnyfesztávolsága 65-80 centiméter, testtömege 650-1200 gramm.

Tovább 

A kontyos réce (Aythya fuligula) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és az Aythya nembe tartozó vízimadár.

Előfordulása 

Európa észak- északkeleti és Ázsia déli részén rendszeresen fészkel, de terjeszkedik déli és keleti irányba is. Általában olyan tavak mellett található, ahol van nyílt vízfelület, de nádas is.

Megjelenése 

Testhossza 40-47 centiméter, a szárnyfesztávolsága 67-73 centiméter, testtömege 500-1000 gramm.

Tovább 

Előfordulása 

Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Szikes tavak, mocsarak környékén él.

Megjelenése 

Testhossza 51–66 centiméter, szárnyfesztávolsága 80–95 centiméter, testtömege 500–1100 gramm. A tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. A gácsér és a tojó eltérő színű. A tojó farka hegyes, a gácséré 6–10 centiméteres és tűhegyes.

network.hu

Tovább 

Előfordulása Eurázsia, korábban csak Kelet-Európában volt fellelhető, de az elmúlt 100 év során lassan megjelent Közép- és Nyugat-Európában is. Közép-Európában az egyik leggyakoribb récefajta. Kárpát-medencei előfordulása 

Magyarországon rendszeres fészkelő, általában halastavakon, mélyebb tavakon, egész évben itt tartózkodik.

Megjelenése 

Testhossza 42-49 centiméter, a szárnyfesztávolsága 72-82 centiméter, testtömege 650-1200 gramm. A tojó valamivel kisebb, mint a hím.

Tovább 

A kanalas réce (Anas clypeata) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása 

Európában és Észak-Amerikában elterjedt, télen délre vonul, de néha áttelel. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Sekély sós és édesvizek környékén él.

Megjelenése 

Testhossza 44-52 centiméter, szárnyfesztávolsága 70-84 centiméter, testtömege 470-800 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél.

Tovább 

A csörgő réce (Anas crecca) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása 

Egész Európában, Ázsia és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő.

Alfajai 

Tovább 

Kanalas gém (Platalea leucorodia - Löffler - White Spoonbill): a nevével ellentétben az íbiszfélék családjába tartozó, Közép- és Dél-Ázsiában honos faj mintegy 80-85 cm testnagysággal.
   Leginkább gémnek néznénk. Előfordul a szenegáli tengerparton, Dél-Európában, Hollandiában, a Fertő-tavon, továbbá néhány kóborló példány Közép-Európában másutt is.
   A kifejlett kanalas gémek csőre (hosszú, kanálszerű) is kissé idegen a család többi tagjától, de hogy mégis közös tőről fakadnak, annak bizonyítására fel szokták hozni: az egyiptomi íbisszel való keresztezése eredményeként termékeny utódok jönnek létre.

Tovább 

  Nyári lúd (Anser anser - Ganser - Greylag Goose) v. szürke lúd: rendszertelenül, de korán érkezik hazánkba. A februári ködökben messzire hallatszik ennek a récefélék családjában, a mezei (v. szürke) ludak csoportjába tartozó madárnak a jellegzetes kiáltása.
   Izlandtól az Amurig az északi félteke mérsékelt égövének hidegebb tájain otthonos. Leginkább a mocsaras, nedves lapályokat kedveli. A tengerpartok közelében, folyótorkolatokban tanyázik.

Tovább 

A törpegém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.

Előfordulása

Költőterülete Európa és Nyugat-Ázsia meleg és mérsékelt éghajlatú vidékein terül el

Megjelenése

Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog. A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, amely nagyobb világos szárnyfolttal rendelkezik.

Tovább 

Előfordulása

Nyugat-Európában csak Spanyolországban és Portugáliában fordul elő, kelet felé azonban elterjedt egészen Észak-Kínáig. Síkságon és hegyvidéken egyaránt előfordul.

Megjelenése

Testhossza 90-100 centiméter, szárnyfesztávolsága 145-155 centiméter, tömege 3000 gramm. Majdnem teljesen fekete, hasa fehér, csőre, lába és szeme környéke vörös.

Életmódja

Elsősorban a vizes élőhelyek közelében elterülő erdőket kedveli. Fontos számára a háborítatlanság, az ember jelenlétét nem szereti.

Tovább 

network.hu

Telepesen költ a fákon más gémekkel együtt.Alkonyatkor mozog.Békaevő,vonuló,védett faj!

network.hu

Már csak kis számban lakja nádasainkat.Vörös gém nagyságú,fehér madár.Ma már seholsem gyakori,s bár halevő,szigorúan védett faj!Rokona a kis kócsag csak üstökösgém nagyságú,de karcsúbb,így nagyobbnak tűnik.Dísztollai kontyoltak.Csőre fekete,mint a nagy kócsagé nászruhában,de az uróbbié ősszel már sárga,míg a kis kócsag fekete lábán az újjak sárgák.A kis kócsag is nagyon megritkult,bár Magyarországon az utóbbi évtizedekben megnövekedett a száma.Fán fészkel.Védett!

Tovább 

network.hu

Hasonló a közismert szürke gémhez,de színezetében több téglavörös,termete is karcsúbb,valamivel kisebb.Míg a szürke gém elsősorban fákon fészkel,nád közt csak ritkán,addig a vörösgém mindig a nádasok lakója.Tavasszal a csőre sem olyan élénksárga,mint a szürke gémé.Nem eszik annyi halat,mint a szürke gém,ellenben sok békát,egeret és rovart fogyaszt.Míg a szürke gém egyes példányai áttelelnek,addig a vörös gém minden ősszel elvonul.Védett!

network.hu

Míg a szürke és vörösgém,a nagy kócsag csaknem eléri a gólya méreteit,addig ez a madár még feleakkora sincs.Ültében világos zsemleszínű,de reptében fehér madárnak tűnik,aszerint,hogy tollazatának melyik része válik láthatóvá.Nádasok rekettyéin szórványosan költ.Későn érkezik,korán vonul el.Főleg rovarevő.Védett!

network.hu

Növényzet borította,főleg szikes tavak költő madara.Vonul,de a be nem fagyott csatornákon olykor áttelel.Csőre felfelé ívelt,így a többi vöcsöktől jól megkülönböztethető.Récénél kisebb madár,nálánál csak az ugyanilyen gyakori kisvöcsök kisebb és zömökebb.Nyugalmi ruhában vagyis nem a nász idelyén a feketenyakú vöcsök színezetében,főleg a nyakán,több a fehérség.A legismertebb a búbos vöcsök,mely termetre a búvárok és a most ismertetett fajok közt áll.Rőtbarna gallérjáról és bohókás mozdulatairól könnyen felismerhető,bár télen ezeknek a gallér nélküli nyaka is általában fehér.A kisebb fajok vizirovarokból élnek,a búbos vöcsök halat is eszik.Védettek,mivel még a búbos vöcsök száma is nagyon megfogyatkozott.

Tovább 

network.hu

Télen látogat el vizeinkre,olykor-olykor a hozzá hasonló 2 rokonával együtt.A nagyon ritka jeges búvárnál kisebb az északi búvártól megkülönböztethető lefelé ívelő csőrével.Hozzánk nászruhás példányok csak ritkán látogatnak el.Nászruhában a sarki búvár torka zöldesbe játcó kékesfekete,míg az északi búváré téglavörös.Télen a két faj színezete nagyon hasonló,a testaljuk fehér,az északi búvár hátán több a fehér petty.Kisebb lúd nagyságú,halevő.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 8 éve

nincs mit nagyon szívesen. Télen a Dunán lehet látni egy-kettőt belőle.

Tovább 

network.hu

Lúd nagyságú fekete madár,tavasszal rövid időre a hím nyakát fehér tollak díszítik.Telepesen költ a fákon,ősszel elvonul.Napi táplálékszükséglete 60-80dkg hal.A fiatal példányok testalja fehér,teste úszás közben mélyebben merül a vízbe,többet van a levegőben,mint a búvárok,csőre horgas,könnyű felismerni.Védett madár!

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu