Aki járt már Görögországban biztos, hogy nem hagyta ki a meteorákat, amely 24 gigantikus méretű függőleges sziklából áll.

A ma látható szokatlan formát a szél, eső és talán valaha a tenger hullámai alakították ki a mai formájára. Ma az ősi meteorák tetején kolostorokban szerzetesek élnek, akik itt imádkoznak és énekelnek.

Valaha a világtól elzárva éltek itt a szerzetesek, de Robert Curzon angol utazó a 19. század végén pontos útleírást hagyott hátra a világnak. A leírásban az író úgy jellemzi a meteorákat, mintha egy hatalmas földrengés leszakította volna a hegylánc egy részét, vagy mintha özönvíz sodorta volna egymás mellé a hatalmas sziklákat.

A meteorák szikláinak anyaga homokkő, és nagyon kemény üledékes kavics, így nem csoda hogy a meteorák sziklái már 60 millió éve állnak.

A geológusok vizsgálatai kiderítették, hogy a mai síkság helyén valaha tenger hullámzott, de a számtalan szeizmikus mozgás által átrendeződtek a felszíni viszonyok és kiemelkedtek a ma látható sziklák. Több millió éve ez még egy egybefüggő sziklafal lehetett, ám a szél, a csapadék és a hőmérséklet szélsőséges változása koptatta ilyen különleges formájúra.

Az akár 550 méter magas sziklák első lakói a IX.században remeték és aszkéták voltak. A kietlen táj és meredek sziklafalak elrettentették a turistákat, és a természetes üregek és barlangok védelmet nyújtottak a remetéknek.

Az évek során a kialakult szerzetesi rendet a sok konfliktus és politikai csatározás is érintette, így 1344.-ben a Thesszalonikitől délre fekvő Athoszhegyi monostor elnéptelenedett.

Tíz évvel később egy Anthanasziosz nevű szerzetes vezetésével egy menekülő csoport 1356 és 1372 között felépítette a mai látható Nagy Rend meteorházat. Kezdetben hosszú létrákon tették meg a meredek sziklafalon a felfelé vezető utat, majd amikor felértek a létrát felhúzták maguk után, így semmilyen veszély nem fenyegette őket.

Ahogy nőt a rend tagjainak a száma úgy építettek fel újabb épületeket, majd a kötél létrát felváltotta a csörlő, és modernebb közlekedési eszközök.

Később a felvonókat megszüntették és egy115 fokból álló lépcsőt építetek a sziklafalba. A valaha létrejött 24 monostorból ma már csak 5 működik, majd a XX.századtól a turisták nagy érdeklődése miatt múzeumommá alakították át a meteorákat. Sajnos ma egyre kevesebb a szerzetes, hiszen az idősebb rendtagok a sok turista miatt ment el, míg a fiatalok félnek ide telepedni.

Aki jár, Görögország északi részén okvetlen keresse fel a meteorák különleges még ma is lenyűgöző szikláit, amely a múlt törtelmét is felfedik az utazó előtt.