A páva (Pavo cristatus) a fácánfélék családjába tartozó madár. A páva eredetileg vadon élő madár, de sok országban megszelídítették. A pávatartás egy időigényes, de nagyon kifizetődő hobbi. Az első dolog, amire egy újdonsült pávatenyésztő igen hamar rájön, hogy ezek a csodálatos madarak könnyen idegessé vállnak.

Ezeknek a nagyszerű madaraknak nyugalomra és harmóniára van szükségük. Meglepő módon, szinte minden állatkertben láthatunk pávákat, sokban közülük a madarak szabadon sétálhatnak. Úgy tűnik, hogy a pávák jobban bírják a feszültséget, ha nagyobb a mozgásterük, és nem elkerített udvarokban vagy kalitkákban élnek. Ezt érdemes észben tartani, tehát, ha pávákat szeretnél tenyészteni, jó, ha a madaraknak minél több helyet biztosítasz.  

Amikor a pávára gondolunk, legtöbbször a pávakakas tollainak gyönyörű színe jut eszünkbe. A kék, a zöld, és az aranysárga színparádé, valamint a szemre emlékeztető folt a farktollak közepén a pávák legjellemzőbb vonásai. A fejükön levő bóbita, amely szinte már koronára emlékezet csak növeli a madár királyi megjelenését. A felnőtt páva csőre kb. 2.5 cm hosszú.

A felnőtt pávakakas akár egy méter magasra is megnőhet, az uszálya, azaz a farktollainak hossza pedig a 1.5 métert is elérheti. A pávakakas csak hároméves korára éri el ezt a színpompás tollazatot. A pávatollak évszázadokon át díszítették az előkelőségek ruháit. A páva még manapság is annyira előkelő jelképnek számit, hogy a vezető cégek előszeretettel használják lógóikban. Az egyik vezető amerikai tévécsatorna jelképe például egy pávakakas. Számtalan tárgyat ékesítenek pávatollak fényképével a pólóktól a kávésbögrékig, míg a valódi pávatollak a  virágcsokrok, ékszerdobozok és más viseleti cikkek, mint például a kalapok kedvelt díszei. Az ékszerkészítésben legtöbbször a „szemet” használják fel, melynek közepére gyöngyszemet ragasztanak és egy selyemszalagra fűzik. Ez igazán „szemrevaló” bizsunak számít.

Szinte bárhol, ha megfelelő szálláshelyet biztosítasz nekik a hideg ellen. Azt nem mondanám, hogy a páva imádja a havat és a fagypont alatti hideget, de ha megfelelő menedéket biztosítasz nekikó, egész jól kitart. Ott, ahol a telek hidegebbek, főként a madár lábaira kell odafigyelni. Vigyázz, hogy a páva ne vizezze össze a lábait, mert megfagyhatnak a hidegben! Bizonyosodj meg arról, hogy védve van a széltől, hogy elegendő szalma van az ólban, és hogy elegendő élelmet és vizet kap. Így a hidegebb időjárási viszonyok között is nyugodtan tarthatsz pávákat.  

Mind a tojóknak, mind a kakasoknak szükséges egy-egy erős ülőrúd. Amikor a pávaketrecet felszereled, fontos, hogy észben tartsd, hogy a pávakakas szárnyainak fesztávolsága akár az 1,8 métert is elérheti. A páváknak az összes helyre szükségük van, és ezt ki is használják.

Én díszmadaraknak készített tápszert adok nekik, amit a helyi malomban készítenek, valamint kukoricadarát, de a búza is kitűnő táplálék. A pávák mindent felfalnak, ami a csőrükbe belefér, ezért ne hagyj a közelükben semmilyen szemetet, papírhulladékot!

A kutya- és macskatápot is megeszik, de, annak ellenére, hogy nem ártalmas, én nem ajánlanám ezt az étrendet. Ha nyáron időnkét beengeded őket a kertedbe, nagyon hálásak lesznek érte, hiszen itt hernyókat és zöld füvet ehetnek, amit imádnak. Ennek ellenére vigyázz a virágaidra, mivel ezek a csodálatos madarak képesek percek alatt széttúrni a teljes kertet! Arról sem szabad megfeledkezned, hogy a pávákat vonzzák a világos színek, főleg a fehér. A mi kertünkben, a fészer oldalának volt támasztva egy fehér habszivacs szigetelőlap, a páváink pedig jól belakmároztak belőle. Biztos vagyok benne, hogy ha nem lépek közbe időben, az egészet megették volna.

A tojásokat a tojó is kiköltheti, vagy az inkubátorba is betehetjük őket. Ha az utóbbi mellett döntesz, a költési időszak 28 nap, ezalatt a hőmérsékletnek állandónak (!) kell lennie (99.5 fok ajánlott). Egy tojó évente akár többször is fészket rakhat. Szerintem ez főként attól függ, hogy mennyi stressz éri a madarakat. Egy nyugodt tojó évente többször is költhet, és sok tojást rak, míg egy nyugtalan madár lehet hogy nem is rak fészket. Ha a tojóra bízod a tojások kiköltését, a zajt és a mozgást minimálisra kell csökkenteni a fészek körül. Ha a tojó úgy érzi, hogy túl sok a zavaró tényező, otthagyja a fészket és a tojásait. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy tojással teli fészek odavonzza az olyan ragadozókat, mint a mosómedvét vagy a menyétet. A mosómedve akár egy egész fészekalja tojást is elpusztíthat. Ha ezek mellett a csodálatos madarak mellett döntesz, rengeteg dolgod lesz, de biztos, hogy nem bánod majd meg a döntésed.