Nagysága 10-12cm háza fehér alapon skarlátvörössel pettyezett.Korallzátonyokon él,húsevő.Ha megzavarják,támadóját rossz szagu bíborvörös folyadékkal próbálja elriasztani.Nem gyakori az indopacifikus tengerekben.

Nagysága 15cm körte alaku,vastag falu háza rendszerint jobbra csavarodott.Az Indiai-partok mentén a Bengáli öböl,és Srí Lanka szigete között fordul elő.

Nagysága 9cm,házának dísze a hosszanti lefutásu bordázat,a barna foltok és a finom borda közötti mintázat.Utolsó kanyarulata öblösen kiszélesedtt,szájadékának belső oldalán nagy sötétbarna folttal.A ház nem nyújt megfelelő védelmet az állatnak,ugyanis a nagy test nem fér el teljesen benne.Szorult helyzetében lábának hátsó részét ledobja,hogy támadójának figyelmét elterelje,s közben elmenekülhessen.Az elveszett rész rövid időn belül regenerálódik.Húsevő,többnyire a homokba rejtőzve leselkedik áldozatára.

Nagysága 20-25cm súlya 200-400g a fejes domolykónak kisebb termetű pataki rokona.Azzal ellentétben szája kicsi,alsó állásu,fark alatti úszójának hátsó szegélye homorú,farkúszója hosszú,erősen kimetszett.

Nagysága 40cm súlya 1kg,teste nyújtotabb,mint a bodorkáé,szája kissé a torka felé nyíló.Kizárólag folyókban fordul elő.Előnyben részesíti a gyors folyású hegyi vizeket.Bár fő elterjedési területe a Duna völgye,amibe beleesik hazánk területe is,mégis sokkal ritkább mint a bodorka.

Nagysága 10-20cm súlya 50-200g rendkívül szapora 80-100 ezer ikrát is lerak.Ragadozó halaink táplálékaként jelentős,nemcsak tömegénél fogva hanem azért is,mert a legkülönbözőbb vizeinkben is előfordul.Ami táplálkozását illeti,főleg rovarlárvát,apró csigát és kisebb részben hínárleveleket fogyaszt.

A legkisebb Magyarországi pontyféle testhossza mindösze 9cm.Kisebb állóvizek,levezetőárkok lakoja.A nőstény az ikrákat vízinövényre rakja és azt a kikelésig a hím örzi,miközben fejével az ikrákat hordozó fűszálat,hínárt bökdösi,oxigéndús vizet hajtva oda.

Korongszerű ernyője közepén kupolaformán kiemelkedik.Sárgásbarna színét a benne élő moszatok okozzák.Nyolc karja van,de sokkal feltünőbbek az ibolyaszínű szemölcsökben végzödő szájfüggelékek.Az Adria leggyakoribb meduzája,megfigyeltek már több kilométer hosszú és széles rajokat is.Egy-egy rajban dio és emberfej nagyságu egyedek egyaránt előfordulnak.

Fehéres színű,10-40cm átmérőjű ernyőjén vöröses lilásan áttűnik a négy patkó alaku,fülszerűen hajlott ivarszerv.Inen ered az elnevezés,mely megtévesztő lehet: a csalánozóknak ugyanis nincs hallószervük.Hosszú,fodrozott karjainak száma szintén négy.Általánosan elterjedt faj az Európa környéki tengerekben.

Mélyebb vizekben él Japán környékén,színe fehéres,üvegszerűen átlátszó.A test végének hosszú nyúlványaival kapaszkodik az aljzatba,e nyúlványokat edénysúrolásra használták régen.

A kevés magányos nem telepes szivacs közé tartozik.Tűi szabályosak,csak két szimetrikus részre bonthatók,ezért egytengelyesek.Anyaga mész,a faj színe változatos,Europa körüli tengerekben gyakori.

Nagysága 6cm háza viszonylag vékony falu,tekercse kiemelkedő.Változékony,a szürke és a barna legkülönbfélébb árnyalataiban pompázik.Elterjedése Északnyugat-Ausztrália vizeire korlátozódik,de ott meglehetősen gyakori.

Nagysága 3cm a többi olivacsigához hasonlóan ennek a fajnak sem létezik két teljesen egyforma példánya.Színezete az olajzöldtől a sárgásbarnán keresztül a gesztenyebarnáig változik,foltos,sávozott vagy egyszínű.Ismeretes egy különleges ébenfekete változata is.Az Indiai és a Csendes óceán lakója.

Nagysága 6-9cm rendkívül változékony  faj.Általában krém színű alapon barna foltok és sávok díszítik,de a teljesen egyszínű csokoládébarna példányok sem ritkák.Szájadéka minden esetben élénk narancs színű,s ennek alapján a faj biztosan felismerhető.Korallzátonyok homokpadjain él.

Nagysága 10cm a legnagyobb méretű olivacsiga.Nagyon fényes,porcelánszerű háza felfújt henger alaku.Tekercse alig emelkedik ki.Ibolyaszürke alapon jellegzetes rajzolat díszíti,a barna zegzugos vonalak összhatásaként a házat kisebb-nagyobb háromszögek rendszertelen szövedéke borítja.

Hegyi patakok apró termetű,csapatokban élő hala.A tapolcai patakban tömegesen előfordul.

Lapos fejű rendszerint a víz tükre alatt leselkedő ragadozó.A nála kisebb halakat beleértve a fajtestvéreit is ragadozza.Zsákmányát miután megragadta úgy forgatja,hogy az fejjel lefelé csússzon a szájába,nyelőcsövébe.Télen is táplálkozik,a jég alatt horoggal fogják.

Bennszülött halfajunk,elterjedési központja Magyarország.A lávidékek hűvös homályában érzi otthon magát.Hossza 8-10cm védett faj!!

Nagysága 60-80cm a legnagyobb ma élő csigafaj.A megnyúlt tekercs és a hosszú szifócsatorna jellemzi.Szalmasárga színű,porcelánszínű házát friss állapotban vastag héjhártya borítja.Egyszerre több száz petét rak le de ezek közül csak kevésből lesz csiga.A petékből kifejlődő kis állatok ugyanis nyomban felfalják a még ki nem kelt petéket.Ausztrália északi és Uj-Guinea déli partvidékén fordul elő,helyenként gyakori az 5-60 méteres mélységekben.

Nagysága 15-20cm szögletes kanyarulatait tompa bütykök és töbnyire párosával álló spirális vonalak díszitik.Gyakori az indopacifikus tengerek lagunáiban.Puhatestűekkel és férgekkel táplálkozik.

Nagysága 5-6cm a ház elefántcsont fehér alapszínét aranysárga szegélyű barna foltok tarkázzák.Kanyarulatai lépcsőzetesek.Előfordulási helye Délkelet-Ázsia.Homokos és iszapos tengerfenéken él,10-20méteres mélységig.

A váza tömör kovalemezekből áll.A központi tokon számos nyílás található,a növekedésel létrejövő gömbhéjakat sugaras pálcikák kötik össze.Testük sugaras szimmetriájú.Szaporodáskor a központi tokban lévő plazma osztódik.Az egyik osztódó fél a héj nyílásainak valamelyikén kibújik,és új vázat fejleszt.Hazája a Csendes óceán.

Az élővilág legkülönösebb,legszebb és legváltozatossabb formáit mutató csoportja.Megismerésük Ernst Haecke érdeme,aki majd 4500 fajukat írta le,és művészi rajzokat készített róluk.Kizárólag meleg tengerek lakói.Legtöbbjük a felszínen lebeg.

Átmérője mindössze néhány mn,színe sárga,ritkán narancsvörös.Lárva korában behatol a tengerparti mészköveibe,olykor kagylók,csigák héjába is.A kifejlődött állatok a szervezetükben termelődő gyenge savval és tűikkel olyanyira öszefurkálják a kőzetet,hogy azt akár az ujjunkal is szétmorzsolhatjuk.Mivel a fúrószivacsok nagy tömegben élnek a Földközi-tengerben,nagy a geológiai és biológiai jelentőségük.Hozzájárulnak a parti sziklál lassú lepusztulásához,amellyel állandóan oldott mész kerül a tengervízbe.Ez az alapanyaga a rengeteg állat vázának.Emellett jelentős károkat is okozhatnak az osztrigatelepeken.

Nagysága 10-30cm vázát finom sponginrostok tömege alkotja,mely száraz állapotban sok vizet képes felvenni.Színe kívül fekete,belül vöröses.Évezredek óta használják mosakodásra,egykor vérzéscsillapításra is.Gyűjtésére a Földközi tenger vidékén külön foglalkozási ág,a szivacshalászat alakult ki,de ez a műanyagok előretörésével sokat veszített jelentőségéből.

A szivacs szó hallatán a legtöbb embernek bizonyára a műanyag mosdószivacs jut eszébe,s nem erre a tengeri állatra gondol.Nagyon egyszerű szervezetek,kifejlett állapotban a tengerfenék szikláihoz és egyéb tárgyakhoz rögzítik magukat.Testük lágy részeit kova vagy mésztűkből és fehérjeszerű sponginrostokból álló váz szilárdítja.Táplálékukat a plankton,vagyis vízben lebegő parányi élőlények és szerves törmelék,melyet a vízből szűrnek ki.A legtöbb szivacs a tengerek sekély zónáiban él.

A pisztrángfélék családjába tartozik,a Duna egykori benszülött hala volt.Régebben a Tiszában,fákjafénynél,éjjel szigonyozták.Felbukkanása most meglepetés számba megy.A Dunai galóca védett halfajaink közé tartozik.Ausztriában tömegesen tenyésztik.

Nyújtotabb testű mint a sebes pisztráng.Fekete pettyei körül nincs fehér udvar.A hím oldalvonala mentén széles,kissé elmosódott piros sáv húzódik.Észak-Amerikai származású.Hazánkba 1885-ben telepítették,a dejthei tógazdaságba.A sebes pisztrángal ellentétben nem télen,hanem kora tavaszal ívik.Oxigénigénye valamivel kissebb,ezért sík vidéki tavakban is megél.Súlya 1-1,2kg,de fogtak már 6kg-os példányt is.

Nagysága 10cm házának ékessége az élénk rózsaszínű szájadék,innen kapta görög eredetű fajnevét is.Elterjedési területe nagyobb,mint az előzőé:a Kaliforniai öböltől Peruig húzódik.

Nagysága 10cm vastag házát teljesen beborítják a barna tüskék.Alapszíne fehér,a szifocsatorna vége és a tüskék pedig sötétbarnák,majdnem feketék.Közép Amerikai faj,Panamától Ecuadorig fordul elő.

Nagysága 12-15cm az egyik legkülönlegesebb és legszebb formáju tengeri csiga.Tekercsét és a hosszú szifócsatornát szabályos elrendezésű,hosszú és rendkívül hegyes tüskék borítják.Ezek hatékony védelmet nyújtanak az állatnak,bár szinte nincs ellensége.A partra vetett héjak az óvatlan fürdőzőket komlyan megsebesíthetik.

Nagysága 20-30cm erős, vastag falu héja rendszerint tiszta fehér,szájadékának pereme pedig rózsaszínes árnyalatú.Az ágas-bogas nyúlványok belül üregesek.Az indopacifikus tengerek leggyakoribb tüskéscsigája.Húsevő,elsősorban puhatestűeket fogyaszt.Áldozatának héját reszelőnyelvével kifúrja,sa lyukon keresztül kiszívja a lágy részeket.Bár a fúrást egy savas kémhatású váladék is elősegíti,egy-egy juk elkészítése órákig is eltarthat.

A faj a likacsoshéjúak leggyakoribb megjelenési alakja,az Adria homokjában,ha azt mikroszkóppal megvizsgáljuk,könnyen megtalálhatjuk.Ez a faj az aljzaton él,ahol kovamoszatokkal,algákkal,lárvákkal táplálkozik.

A foraminiferák ma élő,nagyobbrészt mikroszkópikus méretű likacsoshéjúak. A kihalt nummulitisekkel ellentétben a tengerben lebegnek.Algákkal,baktériumokkal táplálkoznak.Mészhéjuk egymással összekötetésben álló kamrácskákból áll.A héj falát számtalan likacs töri átt.A likacsok mellett tüskék is lehetnek.Ezek és a likacsokon kilépő hálózatos állábak biztosítják az álatkák lebegését.Milliószám hullanak a tengerfenékre, ahol az iszap jelentős részét képezik.Ha ez a globigerinás iszap rétegmozgások révén nyomás alá kerül,a foraminiferák testfehérjéiből szénhidrogének (  kőolaj  ) képződnek.

Így nevezték a székelyek ezeket a kőzetekben látott kihalt,megkövesedett óriási egysejtűeket.A krétátol az eocénig borsó és tenyérnagyságnyi méreteik voltak.Úgy vélte a néphit,László királyunk azért,hogy eltérítse üldözőit,aranyakat dobált elébük.A lórol leszált kunok kezében ezek kővé változtak.  László király azonban nem járt sem a bakonyban,sem europa más részein,ahol ezek az egysejtű kövületek,a nummulitiszek előfordulnak.Életükben a tengerfenék lakói voltak.Elpusztult vázaik fontos kőzetalkotói a mészkőhegységeknek.

A viza a legnagyobbra növő édesvízi halfaj.Az átlagos példány 2-3m testhosszúságú és 1,5-2 mázsa súlyú,de ismertek 7-9m hosszúságú óriások is! A Dunában már sajnos elég ritka a folyó szabályozása miatt.Ikrája nagyon értékes kaviár.

Az ivarérett példány testhossza 55-70cm súlya 1,5-2,5kg ritkán nagyobb példányok is előfordulnak.A tokféle halak közül ez a faj kifejezetten édesvízivé vált.Legkisseb kifogható mérete 40cm.Hazánk folyóiban megtalálható.

Nagysága 8cm lapított háza rövid szifócsatornában végződik.A széles kiemelkedések éppen 180fokonként követik egymást,így összeségükben a halak hát és hasúszóira emlékeztetnek.A délkelet-ázsiai tengerekben honos,de nem gyakori.

Nagysága 8cm kanyarulatai szabálytalanul növekednek.Pajzsszerűen kiszélesedett szájadéka éles és törékeny peremű,bibircses felületű.Kövek és koralltörmelék között él az indopacifikus térségben.

Nagyméretű 45-60cm világosbarna színű házát jellegzetes rajzolat díszíti.A kanyarulatokon keresztbe álló kiemelkedések egy-egy nyugalmi időszakban a szájadék peremét védték,ezáltal jelzik az állat növekedésének egyes szakaszait.Szájfedője szaruszerű teljesen lezárja a szájadékot.Az Indiai és a Csendes óceánban korallzátonyokon él.Táplálékát éjszaka szerzi be.Étrendjén elsősorban tengeri csillagok szerepelnek,amelyeket egyben nyel le.Petéit kövek alá rejti.A kikelt lárvák 3 hónapig fejlődnek,és közben nagy távolságra eljutnak,biztosítva a faj széles körü elterjedését.

Nagysága 10cm füge alakú,törékeny héját finom spirális bordázat díszíti.Viszonylag nagy és erős lába van, s ezzel a többi csigát megszégyenítő gyorsasággal mozog a tengerfenéken.Ragadozó,gyakori az indopacifikus tengereken.

Nagysága 20cm hasas,hordószerű héja viszonylag vékony.Kanyarulatain spirális bordák futnak végig.Szabályosan váltakozó fehéres és vörösbarna rajzolat díszíti.Ragadozó faj,áldozatát mely rákokból,tüskésbőrüekből áll,  tapadókorongos orrmányával ragadja meg.Ezután állkapcsával sebet ejt rajta,s idegbénulást okozó váladékot fecskendez bele.Gyakori az indopacifikus régióban,korallzátonyok környékén,homlokpadokon él.

Nagysága 18cm vörösbarna alapon halvány narancsvörös foltok borítják,szájadékának rajzolata élénkvörös és barna,a fogak pedig fehéresek.Ha a ház középső részét eltávolítjuk,sárgásvörös réteg tűnik elő.Az indiai és a Csendes óceánban terjedt el.

Nagysága 25-35cm vastag falu háza a római harcosok sisakjára emlékeztet,inen kapta a nevét.Kívül több sor barna foltos kiemelkedés borítja.Az idősebb példányok héja már kopottab külsejű,durva felületű.Szájadékában nagy fogak ülnek.Az indopacifikus térségekben elég gyakori.Homokos tengerfenéken él,viszonylag csekély mélységben.Tengeri sünökkel és más tüskésbőrüekkel táplálkozik.Vadászat közben sokszor mélyen befúrja magát a homokba.

Nagysága 5-9cm színe és díszítése meglehetősen változó,a zegzugos rajzolat azonban mindig megtalálható rajta.A térképre emlékeztető különleges mintázata nagyon kedvelté teszi ezt a fajt a gyűjtők körében.Elterjedési területe a Csendes és az Indiai-óceán.

Nagysága 3-4cm,alul lapított háza kígyófejre emlékeztet,innen kapta a nevét.Hátoldalának közepe világosbarna,sok apró világos folttal,míg a ház szegélye sötétbarna.Gyakori faj,az indopacifikus térség sekély öbleinek a lakója.

Nagysága 6-11cm héja a hátoldalon sötét narancsszínű,alul fehéres,csak a fogacskák színesek.Elterjedése a tahiti-és a Fülöp szigetek közötti területekre korlátozódik,de itt is csak elvétve kerül elő.Korallzátonyok üregeiben él,7-18m mélységben.Szépsége és ritkasága miatt a gyűjtők nagyra becsülik,és 3-400 dollárt is kifizetnek egy egy példányért.

Nagysága 5-10cm,alakja díszítése és mérete is nagyon változó.Vannak tiszta fehér és csaknem teljesen fekete példányai is,de a többséget fehér alapon lévő lilásfekete pettyek jellemzik.A legnagyobb egyedek ( mintegy 13cm hosszúak ) a Hawaii-szigetek környékén élnek.A faj nevét természetesen nem a héjmintázatáról,hanem az állat köpenyének rajzolatáról kapta.A tigriskauri általánosan elterjedt az Indiai-és a Csendes-óceán parti homokjában és zátonyain.

Nagysága 7-12cm,háza porcelánszerű,erősen fénylő,belül vörösbarna.Teste csaknem teljesen fekete csupán apró fehér pettyek borítják.Nyugalmi állapotban az állat körülnövi a héjat,amelybe veszély esetén teljesen vissza tud húzódni.Korallzátonyok környékén él az indopacifikus tengerekben.A természeti népek ékszerként és házak,hajók díszítésére használják.

Nagysága 4-9cm,a mintegy 200 fajt számláló Cypraea nem egyik legszebb képviselője.Háza alul sötétbarna,időnként majdnem fekete,felül viszont széles sárga és barna sávok váltakoznak.Az indopacifikus tengerek lakója,jóval ritkább az előző fajoknál.

Nagysága 2-3cm nagyon változékony faj,héja lapított,oldalán szabálytalan megvastagodásokkal.Az árapály zónában,köveken és növényeken található.Az indopacifikus térség egyik leggyakoribb csigája.Régen fizető eszközként használták,de ma is némely elszigetelten élő törzs Új-Guineában még ma is vele fizet.

Háza orsó alakú csőrszerűen megnyúlt szifócsatornája csaknem olyan hosszú,mint a ház többi része.A kezdeti kanyarulatok bordázottak,a többiek simák és fénylőek.Sárgásbarna színe a csúcs felé világosodik.Viszonylag ritka faj.Nagyobb mélységek lakója a Fülöp szigetek környékén.

nagysága 17-25cm a nőstény 25cm nagyra is megnőhet,szájadéka rózsaszínű,gyengén barázdált.A hímnek kissebb a termete sötétebb a színe és erősebb a barázdáltsága.Tengeri korralok növények között él növényevő .

Nagysága 13-20cm elsősorban héjának felépítését tekintve különbözik közeli rokonaitól,a szárnyas csigáktól.Feltűnő jellegzetesége a hosszú szifócsatorna és az ujj alaku nyúlványok,amelyek a tekercset is túlnövik.A nyúlványok hossza és száma az életkortól függ.Míg a csigák nagy töbsége hímnős,az ujjcsigát a szokatlannak számító ivari kétalakúság jellemzi.A nőstények csaknem másfélszer akkorák,mint a hímek,és a héj alakjában is vannak különbségek.A sziklák algabevonatát legelgeti.

Nagysága 7-8cm,héja erős porcelánszerű.Szájadéka újj alakú nyúlványban végződik.Az indopacifikus térség korralzátonyainak gyakori lakója.

Nagysága 8cm az előző fajtól jóval kissebb termete és csokoládébarna színe révén könnyen megkülönböztethető.Életmódja szinte mindenben megegyezik vele,bár kisebb súlya miatt gyorsabb a mozgása.

Nagysága 20-30cm,erős vastag falu héja a 2,5kg-ot is elérheti.Kanyarulatait erőteljes tüskék ékesítik,az utolsó kanyarulat szárnyszerűen kiszélesedett,belül rózsaszín szájadékban végződik.A szájadékot egy hosszú,éles szélű szájfedő zárja le.A szárnyascsiga mozgása nem a megszokott csigalassúságu mozgás.Ívelt alakú,erős izomzatu lábával elrugazkodik az aljzattol,s kis ugrásokkal halad előre.Húsos köppenyében olykor rózsaszines gömb is képződhet,amely nem túl értékes.Moszatokat eszik.Sok helyütt védett állat!!

A kifejlett állat testhosza 13-15m súlya 25-30tonna.Főleg felemáslábú és tízlábú rákokat eszik.Az újszülött hossza 4,5m.Táplálék után akár 200-400 m-es mélységekbe is lemerül.

A kifejlett állat testhossza 27-28m de akadt már 30m-es is súlya 80-150tonna.Szinte kizárólag apró garnéla rákokat fogyaszt.A nőstény 12 hónapig vemhes.Az újszülött 7-8m hosszú és kb. 6 hónapos koráig szopik,természetesen a víz alatt.5-6 egyedülálló csoportokban vándorol.

Az un.szilás cetek közé tartozik,ahova összesen 10 bálnafajt sorolnak.Jelenlegi állománya kb.4000 egyedből áll.A kifejlett példány testhossza 17-18m súlya 30-40tonna.Hatalmasra tátható szájában kefeszerű szilák vannak,melyek segítségével milliószámra szűri ki a nyílt vízben élő és legfőbb táplálékát képező,apró,néhány cm-es garnéla rákokat.Emlősállat,a nőstény 12hónapig vemhes.Egyszerre rendszerint egy utódot hoz a világra.Az újszülött 3-4m hosszú.Teljes életkorát 35-40 évre becsülik.

A kifejlett hím testhossza 3-3,5m súlya 1,3tonna a nőstény kb.0,5 méterrel kisebb,súlya 500-550kg.Legfeltűnőbb a fogazata,különösen a hímnél fejlődött hatalmasra a két felső szemfog.A 70-90cm hosszú agyar nem tartozik a ritkaságok közé.A kissé ívelt hegyes végű agyarnak hármas célja van,egyrészt ennek segítségével töri fel a jeget,amikor feljön levegőt szippantani,másrészt távol tartja vele magától a támadót,pl.jegesmedvét,s végül segítségével könnyen lefejti a sziklára tapadt kagylót,mely egyik fő tápláléka.

A múlt század végén úgy tűnt,hogy még az írmagját is kiírtják,de a védelmében hozott törvények végül is megmentették.Állományukat ma 15000 példányra becsülik.Nevét a hímek meghosszabodott orra ormánya miatt kapta.A kifejlett hím testhossza elérheti a 6m-t,súlya 3,5tonnát.A nőstény kb.egyharmaddal kissebre nő.Főleg halakat,lábasfejű állatokat eszik.Ahogy elérkezik a déli sarki tavasz kezdete a partra mászik.Elöször a hímek,majd a nőstények hódítják meg a lakatlan szigetek széleit.Ezután csoportokra háremekre oszlanak.Egy-egy erős hímre 10-20 nőstény jut,de az is előfordult már,hogy 80-100 tehén csoportosult egyetlen bika körül.Az előző évi sikeres párzás után,októberbe jön világra az első elefántfóka-borju.Melynek testhossza 1,2m súlya 30-35kg.A fiatal állat gyorsan gyarapodik anyja zsíros tejéből,naponta 10kg-t hízik.

Az un.fülesfókák között ez a faj a legnagyobb növésű.A kifejlett nőstény teste 2,3m a vastag sörénnyel ellátott hím 3,3m hosszú,súlya 300-450kg.Főleg lábasfejűeket ( kalmárféléket ) és halakat eszik.A hím többnejű háremet tart.A szomszédos hímek gyakran rivalizálnak egymással,összeverekednek.Kitűnően úszik a tenger alatt és a felszínen.A szárazföldön órákig lustálkodik napozik.

Ez az állat a legkissebb a tengeri emlősök között,a menyétfélék családjába tartozik.A kifejlett állat testhossza 1,1-1,2m melyből kb.30cm a farokra jut,súlya 20-25kg,a hideg sokszor jeges tenger ellen testét vastag és puha tapintásu bunda borítja.Főleg tengeri sünöket és kagylókat eszi.A 10-15m mélységben megszerzett táplálékkal a tenger felszínére úszik,majd hanyatt fordul,és két mellső végtagjával éles fogaival kezd a lakmározáshoz.A tengerpartra csak ritkán párzás és ellés alkalmával mászik ki.

Nevét onnan kapta hogy a hátpáncélján lévő kemény lemezpajzsok a háztető cserepeire hasonlítanak.A kifejlett állat testhossza 80-100cm súlya 50-60kg.Végtagjai laposak,lapátszerűek,s ez az úszást nagyban elősegíti.Egész életét a tengerben tölti,csak a tojásrakás idején mászik a partra.Kagylókat,rákokat,és dögöket eszik,melyeket a madár szarukávás csőrére emlékeztető,erős szájával biztonságosan megragad.Tojásrakás szempontjából laza és száraz homokos partszakaszokat keres.Az alkonyat beáltával mászik a partra,mindössze néhány m-re a tengertől,majd hátulsó végtagjai segítségével 50-60cm mély gödröt váj.Ide ejti be azután a tojásait,melyek nagyságra és formára olyanok mint a ping ponglabda.A tojásokat homokkal fedi be,és magára hagyja.A nap melege költi ki őket 60-65nap alatt.

A tengeri kígyó az un.méregfogu siklók egyik családjába tartozik.Felső állkapcsának hátsó részén rövid és barázdált méregfogak vannak,melyekhez méregmirigyek tartoznak.A méreg az emberre is halálos,ellene még nem készítettek szérumot! Hüllö.A kifejlett állat testhossza elérheti 1,5-1,7m-t.Főleg halakat eszik,mérgével előzetesen megbénítja elpusztítja őket.Eleven utódokat hoz világra.

Testével észrevétlenül lapul a tenger fenékhez,színét úgy változtatja,akár a kaméleon.Ha homokaljzaton nyugszik színe homoksárga,az iszap fölött palaszürke,ha pedig fekete a fenék ő is feketévé válik.A kifejlett állat testhossza 80-90cm súlya 25-30kg.A fiatal zsenge ivadék,külsőre olyan,mint a legtöbb szabályos alaku hal.Néhány hét elteltével azonban jelentős változásokon megy keresztül.Egyik szeme lassan átvándorol a test másik oldalára,arra mely fekvő állapotba fölfelé tekint.A hát és a farok úszóból majdnem az egész test körül kialakul egy úszószegély.A testnek az az oldala,mely az aljzattal érintkezik,fehér marad,nem tartalmaz színsejtet.A nap nagy részét fekve az iszapban tölti.A takarásból csak a páros szem látszik ki.Főleg a fenéken élő férgeket,apró rákokat,halakat eszi.

A kifejlett állat testhossza elérheti a 2,5-3m-t súlya a 600-1000kg-t,ha szemből nézzük teste lapos,mint egy diszkoszkorong.Feltűnő a jól fejlett hát és farok alatti úszója s a lekerekített farokúszója.Ragadozó,főleg halakat zsákmányol.Világító hal.A bőréből kibocsátott sápadt fény odacsalja a fénykedvelő halakat melyeket pillanatok alatt bekebelez.Ez a fény egyben védelmét is szolgálja,mert például a cápák mesziről elkerülik.

A kifejlett tonhal testhossza 1,5-2m súlya 100-200kg de már fogtak 700kg-os példányt is.Érdekes sajátsága hogy testhőmérséklete legalább 3fokkal magassab,mint a környező tenger hőfoka.A halak között tudomásunk szerint csak a tonhal ilyen meleg vérű.Ragadozó,főleg heringet,makrahalat,szardíniát zsákmányol.

Jellegzetessége a felső állkapocsból kimeredő,kardszerű nyúlvány,melynek kialakításában nemcsak az állkapocs,hanem a homlok csontjai is részt vesznek.A hegyes és kemény kardal nemcsak az ellenséget sebesíti meg,hanem a zsákmányra kiszemelt áldozatot is.A kifejlett hal testhossza 2-3m,súlya 150-200kg.Ragadozó,főleg csapatokban élő halat zsákmányol.Magányosan kóborol,többnyire a tenger felszínén úszik,ilyenkor a fejlett hátúszója kilátszik.

A kifejlett hal testhossza 40-50cm súlya 25-30dkg.Kisebb-nagyobb csapatokban él,főleg apró rákokat,vízben lebegő csigákat,halivadékokat eszik.

A farkashal testhossza elérheti a 1-1,2m-t,súlya 5-6kg.Szájában nagy fogak vannak,melynek segítségével könnyen szétmorzsolja a tengeri sünök,kagylók kemény héját.Ívás idején-májusban-juniusban-a sekély part közelébe huzodik.Különben a 20-30m mély részeket kedveli,ahol bőven akad sziklarepedés vagy más álcázott búvóhely.Alig mozog,életének nagy részét fekve,szinte mozdulatlanul tölti.

A kifejlett állat testhossza 2-2,5m súlya 25-30kg,látása kitűnő ragadozó,főleg a mozgó feltűnő zsákmányra veti rá magát,az emberekre kifejezetten veszélyes! Halak,puhatestűek és rákok alkotják legfőbb táplálékát.

A kifejlett állat testhossza elérheti a 60-70cm,súlya a 1-2kg-t.Főleg apró rákokat fogyaszt,gyors mozgású.

Afféle tengeri potyautasnak is nevezhetnénk.Ugyanis fejtető részén ovális alakú tapadókorong van,melynek segítségével könnyen rászívja magát nagy testű halak,pl.cápák,teknősök,bálnák,delfinek testének alsó részére így viteti magát hosszú km-en keresztül.A bojtorjánhal könnyen le is válik az aljzatról,egy parányi tüske fölemeli a korong elülső peremét,s oda a víz betódul.Ekkor a vákum megszűnik,a hal leválik s újból szabadon úszhat.A kifejlett ha testhossza 45cm,súlya 40-50dkg.Ragadozó,főleg apró halakat,rákokat fogyaszt.

A kifejlett állat testhossza elérheti a 1,5m-t,súlya a 10-15kg-t,az egyik legvérengzőbb tengeri halfaj,csapatokba verődik,s így egyesűlt erővel más halrajok nyomába szegődik.Az útjába kerülő kisebb halakat kíméletlenűl megtámadja,és tűhegyes fogaival darabokra szabdalja.Már a fiatal 20-30cm-es hal is ragadozó.Különösen a csapatokban élő halak álományában tehet nagy kárt.

A kifejlett állat testhossza 25-30cm,súlya 20-25dkg.Hátúszójában számos kemény és hegyes végű úszósugár van,melyeknek tövében méregmirigyek lapulnak.Rendszerint sziklához,kövekhez lapulva fekszik,és csak akkor elevenedik meg,ha valami táplálék úszik el elötte.Főleg apró rákokat,halakat fogyaszt.

A tetszetős külselyű állat teste lapos,hossza elérheti a 60-70cm-t,súlya a 3-6kg-t.Ragadozó,megeszi az apró halat,rákot,kalamájót.Ez utóbbi állatnak számos faja ismeretes a lábasfejűek közé tartozik,éppen ugy mint a kalmár vagy  közönséges polip.A szent Péter hal többnyire a mindössze 10cm-re megnövő törpe kalamájót fogyasztja.

Legfőbb ismertetője a hosszú csőrös száj,felső álkapcsa ugyanis néhány cm-rel rövidebb,mint az alsó.A kifejlett állat testhossza elérheti a 90cm-t,súlya a 60-100dkg-t.Villámgyors mozgású hal,sebessége rövid távon elérheti a 60-80km/h is! Ragadozó,főleg apró halakat,fiatal szardíniát nagyfejű pért zsákmányol.

Nevét onnan kapta hogy a tengerből gyors úszás után nagy lendülettel kiemelkedve néhány méter magasságban akár 30-4m is megtehet a levegőben,vitorlázó repülése a széles szárnyszerű mellúszókkal történik.A kifejlet állat testhossza 25cm súlya 20dkg főleg apró rákokat eszik.

A kifejlett állat testhossza 1-1,5m súlya 15-25kg is lehet.Ragadozó,főleg halakat és rákokat zsákmányol az ivarérett hal egyszerre 2-10millio ikrát is lerak,mely nem tapad az aljzathoz, hanem szabadon lebeg.

A kifejlett állat testhossza elérheti a 1,8m-t súlya a 80-100kg-t,lapos testével észrevétlenül simul a tenger fenékhez.Szemei között hosszú,függőleges,kocsányra emlékeztető képződmény mered fölfelé,melynek végén cafrangos bőrlebeny himbálodzik.Az arra úszó,gyanutlan halak könnyen megszerezhető tápláléknak vélik.Legtöbbjük besétál a csapdába és megkíséri a lecsípését.Mielött ez megtörténne,az ördöghal hatalmas szája kinyílik,és a mit sem sejtő hal eltűnik a kelepcében.Az ördöghal csalija a hátúszó sugaraiból alakult ki.Egyszerre annyi ikrát rak,hogy azok 5-10 négyzetméternyi területet is beborítanak.Az utódok száma mégis kevés ,mert az ikrafaló halak sokat elpusztítanak belőlük.

A kifejlett állat testhossza legfeljebb 20cm súlya 2-3dkg.Helyét soha nem úszva,hanem mell-és hasúszói segítségével lépve,mászva változtatja a tenger felszínén himbálódzó buján fejlődő,ágas-bogas alga dzsungelben.Elsősorban alsóbrendű rákokat,puhatestűeket eszik.

A kifejlett állat testhossza legfeljebb 60cm súlya 2-3kg,ívás idején tömegesen vonul az édesvízi folyókba,patakokba.Minden természetes akadályt vízesést,zúgót,gátat leküzd,hogy a tiszta vízű oxigénben gazdag szakaszhoz érjen.Könnyűszerrel kiugrik a vízből akár 2-3m magasra is.A vándorlás majd az ívás annyira legyengíti,hogy a kimerültségtől a legtöbb álat elpusztul.

A kifejlett hal torpedó alakú testhossza 80-100cm súlya 7-12kg szájában több tucat fog van a hátúszó mögött kis méretű un.zsírúszót visel,mely elsődlegesen tartalék tápanyag raktározására szolgál.A lazac szaporodási idelyén felúszik az édesvízi folyókba,patakokba,mindig oda ahol világra jött.A lazac rákokat,férgeket,kisebb halakat eszik.Szaporodás után elpusztul.

Kifejlett példány testhossza 15-20cm de előfordul 25cm-es példány is,súlya 4-7dkg.Főleg apró rákokat eszik.

Ez a faj a heringfélék családjába tartozik.Testhossza legfeljebb 15cm súlya 4-6dkg a tenger mélyebb részein él csapatosan.Apró néhány mn-er hosszú evezőlábú rákokat fogyaszt májusban-júniusban ívik.

A heringfélék családjába mintegy 200 fajt sorolunk,az idetartozók már csontos halak.A hering teljes testhossza 25-30cm súlya 20-25dkg.Főleg apró néhány mn-es evezőlábú rákokat eszik.Ragadós ikráját a talajra,tengeri algákra bocsátja.

Mintegy 120 muréna faj ismeretes,döntő többségük a trópusi tengerekben él.A kifejlett közönséges muréna testhossza 1,2-1,5m,súlya 5-6kg.Szájában több tucat hegyes fog ül,melyeknek tövében méregmirigyek vannak.Harapása veszélyes.Többnyire halakat,rákokat,kis testű lábasfejű állatokat fogyaszt.Víz alatti sziklarepedésekben üregekben tartózkodik,ahonan csak a fejét dugja ki,alattomos és gyors mozgásu.

Nagy testű állat a kifejlet példány testhossza elérheti a 1,8-2,5m,súlya a 20-25kg-t, éjjeli állat.A sötétség beáltával felélénkül s kibújik rejtekhelyéről mely többnyire víz alatti sziklarepedés.Hihetetlenül mohó,falánk állat,megeszi a kistestű halat,a rákot,izmos álkapcsával könnyen ketéharapja a kagylóhéjat,csigaházat is.

A kifejlett álat testhossza elérheti a 2-2,5m-t,súlya 100kg körül van.Áramvonalas testén nagy 5-8cm átmérőjű ezüstszínű pikkejek csillognak amelyekből dísz és emléktárgyak készíthetők.Gyors mozgásával hamar a halrajok nyomába szegődik,érdekes szokása hogy 2-3m magasra is kiugrik a vízből.

A közönséges tok ugyanabba a családba tartozik mint a Dunában őshonos kecsege.A kifejlett állat testhossza 1,5-2m súlya 30-50kg,főleg puhatestűeket,férgeket,rovarlárvákat,haltetemeket eszik.Az év nagy részében a tengerben él,csak ívás idején úszik a folyókba.Egy-egy ívásnál 2-3millio ikrát is lerak.Fekete ikrája értékes csemege.Húsa jóízű szálka mentes.

Az un.fűrészes rája félék közé tartozik.A fej elülső részén feltűnő,hosszúra nyúlt fűrész van,melynek jobb és bal oldalán kemény bőrfogak állnak ki.Teste a cápáéra emlékeztet hossza elérheti az 5-6m-t,melyből kb.1/3rész a 25-30cm széles fűrészre jut.Súlya 1000-1500kg is lehet.Jollehet fűrésze támadás esetén veszélyes,hathatós fegyver lehet,mégsem ez a fő rendeltetése.Ennek segitségével lazítja fel a tengerfenék iszapát s közben felzavarja a benne élő állatokat,puhatestűeket,rákokat,halakat melyek legfőbb táplálékát jelentik.

A kifejlett állat testének átmérője elérheti a 6-6,5m-t,súlya a 800-1000kg-t.Ez az állat a többi rájafajtól eltérően nem a fenéken,hanem a víz felszínén vagy annak közelében él.Mellúszóiból módosult szarvnyúlványok segítségével tereli az apró rákokat,halakat a szájnyílásához.Eleven utódokat rendszerint egyszerre csak egyet hoz világra.

Különleges állat mint neve is sejteti zsibbasztásra áramütés leadásra képes.Lapos testének kb.egynegyedében bonyolult felépítésű elektromos szerv van,mely 40volt feszültségü áram termelésére is alkalmas.Elsősorban a táplálék megszerzésénél és a védekezésnél használja láthatatlan fegyverét,az áramot.Ütésétől a kisebb halak azonnal elkábulnak,megbénulnak.Eleven utódokat hoz a világra.

Geince a cápákhoz hasonlóan még porcos ,nincs elcsontosodva,a kifejlett állat testének átmérője elérheti az 1-1,5m-t,súlya a 6-10kg-t.Lapos testével naphosszat a tengerfenéken pihen,az is gyakran előfordul,hogy beássa magát a homokba,iszapba,ahonnan csak égre néző szeme és a kopoltyúja látszik ki.Hosszú faroknyeléből hegyes tüske mered ki,melynek tövében méregmirigy lapul.Kisebb halakat,rákokat,puhatestűeket zsákmányol.

A kifejlett állat testhossza 4-5m súlya 500-700kg többnyire a tenger mélyebb részein tartózkodik,és csak ritkán emelkedik a felszíni vizekbe.Ilyenkor hátúszoja kilátszik a vízből amint a felszínt szántja.Legfőbb táplálékát a halak a rákok,a puhatestűek és a lábasfejűek alkotják.Emberre csak elvétve vezélyes.A legtöbb meleg tengerben őshobos.

Valamennyi cápa közül talán ennek a fajnak a legjobb a szaglása,a tengerben lévő vérző,sérült álatokat már több szát méterről megérzi legfőbb táplálékát a nagytastű halak,teknősök,lábasfejű állatok ,fókák és delfinek jelentik.A kifejlett állat testhossza 6-6,5m súlya 800-1000kg.Eleven utódokat hoz a világra,valamenyi óceánban őshonos.Jellemző sajátsága a kóborlás,állandó tartózkodási helye nincs.

A kifejlett álat hossza 50,de legfeljebb 70cm,súlya 50-80dkg,a nap nagy részét a tengerfenéken fekve tölti.Színével jól beolvad homokos,iszapos környezetébe.Tojásain kacsok vannak,ezekkel rögződik az aljzathoz.Mozgása könyed,úszás közben teste kígyószerűen hullámzik,sőt még S alakban is képes megcsavarodni,mert a többi cápához hasonlóan gerince nincs elcsontosodva csigolyái porcosak.Főleg puhatestűeket kis testű rákokat és halakat fogyaszt.

Ez at állat valóban veszélyes,vérengző,kiszámíthatatlan!!Testhossza elérheti a 12m-t,súlya meghaladhatja az 1500kg-t.Teste torpedó formáju ami lehetővé teszi számára a vízben valo gyors mozgást.7-7,5cm hosszú fogai háromszögletűek,és szélei élesek,fűrészesek.Mivel a felszín közelében tartózkodik,hátúszója gyakran kilátszik a vízből.Táplálkozás közben nem válogatós.Megtámad mindenféle halfajt,de nem kíméli az asztallap nagyságú teknősöket sem,sőt még a fókákat,delfineket is megtámadja.Az emberekre is kifejezetten veszélyes.

Azért kapta ezt a találó nevet,mert rendkívűl óvatos,körültekintő.Megfigyelték hogy mesze elkerüli a felcsalizott horgot,s ha bármi gyanusat észlel,rögtön továbbúszik.A közepes méretű cápák közé tartozik.Testhossza elérheti a 6m-t súlya a 450kg-t.Jellemző sajátossága hogy részaránytalan farokúszója meghaladja a testhosszát.Fogai háromszög alakúak,3-4sorban rendezetten ülnek az álkapocsban.Főleg a hering-a makréla és a szardínia rajokat tizedeli.Zsákmányát sajátos módon cserkészi be.A halrajt többször körbeússza,miközben hosszú farokúszójával a víz felszínére csapdos.A hangos vízcsobogás mind szűkebb körbe kényszeríti a megilyedt halakat.Ha a tömörítés sikerrel járt,rögtön hozákezd a halak tömeges bekebelezéséhez.

Testhossza elérheti a 18m-t,súlya a 10000kg-ot.Mindenek ellenére az érdes cápa épp olyan veszélytelen az emberre mint az óriás cápa.Leginkább apró rákokat és puhatestűeket fogyaszt,melyeket a kopoltyújánál lévő szilákkal szűr ki a vízből.30cm hosszu 12cm széles és 7,5cm vastag "tojásokat" tojik,melyekből néhány hónap elteltével 30-35cm hosszu cápák bújnak ki.Valamennyi óceán trópusi részén előfordul.Emberre csak akkor veszélyes,ha könnyü csónakból megszigonyozzák ilyenkor a farkával olyan erőteljes csapást mérhet a lélekvesztőre,hogy az darabokra törik.

Ennek az állatnak roszab a híre mint amit megérdemel.Teste valóban gigantikus,hiszen egy-egy kifejlett ha elérheti a 12-13 m-es testhosszúságot és a több tonnás súlyt is.Májából 300-800 liter olaj is kipréselhető,mely szappangyártásra éppen úgy megfelel,mint világításra.Nagyra tátható szájában apró,kúpos és kissé hárahajló fogak ülnek.De az óriáscápa mégsem vérszomjas ragadozó!!!Legfőbb táplálékát a néhány cm nagyságu rákok,és puhatestűek képezik.Ha éhes,nagyra tátja a száját,és beúszik a rákok tömegébe.Az apró állatok( a vízzel együtt ) bejutnak a szájüregbe közben a víz eltávozik.Gyakran előfordul az Atlanti és a Csendes óceánban.Húsából halliszt készül.Mint minden cápa,ez is a legősibb halak közé tartozik.

Ha nem is gyakran de előfordul,hogy egy-egy kifogott tengeri halon 70-90cm hosszú kígyószerű állat csimpaszkodik.Kissé az angolnára emlékeztet,de mégsem az.Kerek szája kiválóan alkalmas a szívásra,a parazita életmódra.Miután szájával rátapad a gazdaálatra hegyes fogaival szinte megszigonyozza a bőrét.Mint valamennyi ingolafaj,ez is főleg a halak szövetnedveit és vérét szívja.Ívni az édesvízi patakokba vonul,vagy viteti magát.A nász és az ívás után elpusztul.A petéből kikelő lárva négy éven keresztül az édesvízben marad,ahol főleg az iszap szerves törmelékanyagait fogyasztja.Csak akkor válik élősködővé ha a tengerbe vonul.Európa tengerparti vidékén az Északi-tengertől az Adriáig mindenütt előfordul.Húsa ehető és ízletes.

nagysága 1-2cm,házának zegzugos rajzolatárol könnyen felismerhető.A Karib-tenger árapály-zónájának egyik leggyakoribb faja.Jól elviseli,hogy apálykor hosszabb ideig teljesen szárazra kerül.

Nagysága eléri a 6cm-t,héja felfelé keskenyedő csigalépcsőre emlékeztet,az egyes kanyarulatok hézagok vannak.Minden kanyarulaton 8 egymástól szabájos távolságra elhelyezkedő lemezes bordát számolhatunk meg.Különleges alakja és ritkasága miatt egykoron nagyra értékelték.

nagysága 10-12cm,vastag falu,tornyos háza sötétbarna színű csúcsi részén durván bordázott.Jellegzetesek a kanyarulatokkal párhuzamosan futó rovátkái.Az indopacifikus térség mangrove erdős partszakaszain és a folyótorkolatok közelében az iszapban él,növényevő.A mangrovecsigát néhány távol-keleti nép étrendjéből ismerhetjük.Héjával együtt sütik meg,majd a csúcsi részt letörve kiszívják belőle a húst.

Nagysága eléri az 5-6cmt.Héja a természet "építőműhelyének" szinte tökéletesre sikerült alkotása.Alacsony,kúpos házának kanyarulatai egyenletesen növekednek.Feltűnő a varrattal párhuzamos,sötétbarna és fehér rajzolat.Nem ritka a Csendes-óceán és az Indiai óceánban.

mérete 1cm,színe rendkívül változatos,a zöld,a barna,a szürke vagy a rózsaszín árnyalatai a legjellemzőbbek.

Nagysága 2-3cm találó nevét amely jobb híján az angol elnevezés tükörfordítása,a szájadékon lévő fogakról és a rajtuk lévő vörös foltról kapta.A Karib tengerben él ahol több hasonló faj is megtalálható.Nagyon gyakori az ár apály zóna kövei között.Éjszaka jár moszatokból álló tápláléka után.

Nagysága 15cm,héja általában 18kanyarulatból áll,amelyek felső oldala sötétebb,mint az alsó.A két szín határán egy többé-kevésbé éles taraj húzódik.Az indopacifikus térség homokos,iszapos partszakaszain,sekélyebb mélységekben gyakori növényevő.

Nagysága 4-5cm,vastag falu házát több sor tövisszerű kiemelkedés díszíti,különösen a kanyarulatok felső oldalán lévők nőttek nagyra.Szájadékát,a turbócsigához hasonlóan,gyöngyház borítja.Elterjedési területe a Fülöp-szigetek környéki tengerekre korlátozódik.Élőhelye a korallzátonyok és a mélyben fekvő sziklák.

Nagysága 20cm éri el.Alapszíne zöld,a dudorokon barna és fehér foltokkal.Utolsó kanyarulata kiöblösödik,s így a házat lezáró meszes héjfedője akár 8-10cm átmérőjü is lehet.Az Indiai és Csendes óceán lakója.A bennszülöttek dísztárgyakat készítenek belőle,sokszor teljesen fényesre csiszolják,s alig ismerhető fel.Húsa ehető.

Nagysága 10-15cm.Vastag falu házát vörösbarna mintázat díszíti,belső oldalát gyöngyház borítja.Előfordulási helye az Indiai és a Csendes-óceán.Korallzátonyokon él 2-20 méteres mélységben.Szinte minden porcikáját felhasználják valamire:- a gyöngyházból gombokat és ékszereket készítenek,húsa pedig fogyasztható.Egykor nagy mennyiségben halászták,de a gazdasági jelentősége ma már csökkenőben van.

Körülbelül 10cm nagyságura nő meg.Kúpos háza oldalán rövid bevágás található,ezen át távoznak  köpönyüregből a salakanyagok és az elhasznált víz.A múlt század közepén még kihaltnak tekintett,ősi csoport egyik ritka képviselője,más szóval viccesen élő kövület.Japántól délnyugatra,száz méternél nagyobb mélységekben él.Ritkasága miatt nem csak a természetbúvárok értékelik nagyra.Gazdag magángyűjtők megdöbbentően nagy összegeket fizetnek érte,pedig még ez a leggyakoribb a több mint tucatnyi fajtársa közül.Néhány fajból ugyanis csak egy-ké példányt találtak eddig,s ezek a múzeumok legféltettebb kincsei közé tartoznak.Élő hasítékos csiga elöször 1855-ben került elő egy halászhálóból a Karib-tengeren,és még 1979-ben is leírtak egy új fajt.Így nem lenne meglepő,ha a szorgos mélytengeri kutatások során még újjabb ismeretlen fajok is előkerülnének.

Az élővilág formagazdasága és színbeli változatossága a trópusi tájakon a legfeltünőbb.Jól példázzák ezt a csigák,kagylók és lábasfejűek,összefoglaló nevükön puhatestűek.Bár a trópusok messze esnek tőlünk,az ott élő puhatestűek színes világának hírmondóival olykor mi is találkozunk,gondoljunk csak a lakásdíszként őrizgetett pompás csiga-és kagylóhélyakra.A távoli tájakra eljutó szerencsés emberek pedig nem mulasztják el az alkalmat,hogy különös formájú héjakat gyűjtsenek örök emlékül a tengerparti fövenyen.Ami nekünk csak dísz,emléktárgy vagy a természet szép játékszere,az valamikor nagyon is fontos dolog volt sok nép életében.Ősi sírokban gyakran találnak tengeri csigát a régészek.Ezeket annak idelyén a holtak mellé valószínüleg a túlvilági úthoz jelképes segítségként helyezték.A közép amerikai maják és aztékok vallásában megkülönböztetett szerepük volt a puhatestűeknek,Quetzalcóatl főisten a hagyományok szerint csigaházból bújt elő teljes életnagyságban,később pedig héjakból épített házban élt.A hindu templomok szobrai a négykaru Visnu istennőt csigával a kezében ábrázolják,ez a faj szent állatnak számít a hívők szemében.A kauricsigákat Ázsiában és Afrikában évszázadokon keresztül pénzként használták.Más fajokat azért kell megemlíteni mert manapság is veszélyes trópusi betegségek károkozóit terjesztik,vagy pedig óriási károkat okoznak a meleg égövi ültetvényeken.