Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei - 2010. szeptember

Tokee

Délkelet-Ázsiai elterjedésű ez az erős gekkófaj.35cm-es izmos teste vaskos karmokkal felfegyverzett tapadólemezes ujjaival a sima falakon,akár a terrárium üvegfalán is ügyesen mozog fel vagy lefelé.Éjszakai faj és igen bátor jószág.Ha valaki feléje közeledik,nem ijed meg,hanem hatalmas száját nagyra tátja,s ha kell,akár harapással is védekezik.Fogságban könnyen és jól szaporítható.Méretének megfelelően a nagyobb méretű rovarokat,tücsköket,sáskákat is könnyűszerrel lenyeli.

Tovább

Madagaszkári pávaszemes gekkó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Alig 12cm hosszú ez a karcsú,üde lombzöld gekkócska.Újjhegyei tapadóléces korongban végződnek.Ezeknek meg hegyes karmainak segítségével pillanatok alatt ágról ágra szökkelve,a szomszédos fára átugorva eltűnik,ha valamely szemfüles lomblakó sikló a fogát feni rá.Rovareledelét a melegen tűző napfényben nyüsgő ízeltlábúak közül válogatja.Zöld villanásként veti rá magát az áldozatára,mely nagyra tátott szájában hamar eltűnik.Nősténye fehér,borsószemnyi tojásait kettesével ragasztja a farepedések zugaiba.

Tovább

Csodagekkó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A gekkók lábújain-az élőhelyüktől függően-különféle bőrfüggelékek:lemezkék,lebenykék alakulhatnak ki a karmuk mellett.A 20cm-re megnövő csodagekkónál,minthogy az ázsiai sivatagok lakója,homoki úszóhártyák,vagyis apró,tarajszerű pikkejszegélyek fejlődtek ki.Így a laza homokon is könnyen utoléri az éjszaka mozgó fürge rovarokat.Nagy segítsége van még ebben a függőlegesen metszett szembogara,mely kitágulva a gyenge fényben is jó látást tesz lehetővé.Érdekes,hogy csalogato cirpelő hangot is tud adni izmos farka megnagyobodott pikkelyeivel.Ha váratlan látogató lepi meg,kobaltkék,barna sávos hátát felpuposítja,hogy nagyobbat mutasson:így szeretné elijeszteni háborgatóját.

Tovább

Bérci zuzmó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A telep hamuszürke vagy kékesszürke színű,az aljzatra csak lazán fekszik,tenyérnyi nagyságú rozettákat alkot.Széle mélyen hasogatott,felületén hálózatosan erezett.Közepén számos szürkésbarna színű,apró,hengeres vagy korallszerűen elágazó kinövés:izidium látható.A telepről leválva új zuzmót hozhat létre.A sallangok alul feketék,sok gyökszösszel borítva.Sziklákon,tuskókon,lombos fák törzsén és mohos tövén vagy mohagyepeken él.Inkább hegyvidéki zuzmófaj.

Tovább

Sárgás tányérzuzmó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A telep kerekded,szalmasárga vagy zöldessárga színű.Az aljzatra simul nagy,néha tenyérnyi nagyságú tányérja,amely a közepén gyakran ráncos.Karéjai lekerekítetek,kissé fénylők.Alsó oldala feketés,a szélén fénylő,sima sávval.A zuzmó rendesen szemcsés-poros.Ezek a szorediumok a telepről leválva,új zuzmótelepekké fejlődnek.Tűlevelű és lombos fákon,mohos sziklákon él.

Pajzsos ebzuzmó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Neve arra emlékeztet,hogy valamikor veszettség ellen használták a népi gyógyászatban.A telep nagy levelű,10-20cm-es,puha,az aljzatra lazán fekszik.Színe szürkés vagy szürkésbarna,fénytelen,alul fehér,kissé molyhos,és keskeny,kiemelkedő,barnás színű erezet látszik rajta.Termőteste a karéjok végén nő,pajzsocskához hasonló,barnásvörös,gyakran összehajló karimával.Mohos talajon és mohos sziklákon él.

Duglászfenyő

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Lágyabb tűi,hosszú hegyes rügyei különböztetik meg a többi nemzetségtől,a tobozok hegyes,kétfülü fellevelei sima veszői pedig a lucoktól.Észak-Amerikában a Sziklás-hegység magasabb övezetében és a Csendes-Óceán párás,szubtrópusias erdőségeiben őshonos.Európában több helyen erdészetileg is művelik,máshol szép parkfa.

Közönséges jegenyefenyő

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Kárpát medencében őshonos.A hegyvidéken a bükkel,feljebb a luccal alkot elegyes állományokat,itt-ott a nyugati határszélen is megjelenik.Tobozai a fa csúcsa közelében jelennek meg úgy,hogy a fejlődő tobozpikkelyek a hajtásokon a tűleveleknek megfelelő felleveleket még érett állapotban sem növik túl,s azok szárnyszerű,széles peremük füleivel és hegyes csúcsaikkal a tobozpikkelyek közül mindvégig kiállnak.A 10-20cm hosszú kifejlett érett toboz száradni kezd,majd hírtelen egy erősebb szél vagy éjszakai lehűllés hatására szétpattan,októberre már csak üres tengelyek jelzik a tobozok helyét.

Tovább

Vízi botpoloska

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Légzőcső nélkül 30-40mm mint valami vékony nádszál,teste oly módon hengeres,megnyúlt.Elülső lába szintén fogóláb,lesből ragadja meg áldozatát: vízi rovarokat,lárvákat,rákokat,ebihalakat,sőt halivadékot is.Lassan mászik,de jól röpül.Nagyobb mély vizekben gyakori.

Víziskorpió

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Légzőcső nélkül 16-22mm teste háthasi irányban lapított.A sekély parti vizek fenekén,lassan mászkálva keresi táplálékát.Áldozatait erőteljes elülső fogólábával ragadja meg.Levegőhöz úgy jut,hogy a potroh végéről induló hosszú légzőcsövét kidugja a víz alol.Ha nem mászkál,nehéz észrevenni,mert szárnyára alga,növényi törmelék és iszap rakódik,s így remekül beleolvad környezetébe.

Tarka hanyattúszó poloska

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

14-16mm hanyatt úszik,lábai mint egy csónak evezői oldalt kiálnak.Veszedelmes ragadozó,halgazdaságokban káros is lehet.Szúrása fájdalmas,ezért víziméhnek is nevezik.Álló és folyóvizekben mindenfelé gyakori.Petéit vízinövények szárába rakja,az imágók 2-3 hónap alatt fejlődnek ki.Évente egy nemzedéke van.

Közönséges búvárpoloska

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

5-6mm szipókája nem mozgatható.Harmadik pár lába szőrökkel borított evezőláb.Szaggatott lökésszerű mozdulatokkal úszik,így a vízpartról is jól felismerhető.Időröl időre a víz felszínre kell mennie,hogy a szárny alatti és a hasoldalon csillogó buborékként megtapadt levegőkészletét felfrissíthesse.Meleg nyári éjszakákon tömegesen kel szárnyra és települ új vizekbe.Ez a faj néha olyan tömegben él,hogy egy-egy négyzetméteres pocsolyában több ezer példány úszkál.

Tovább

Nandu

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Kb.1,5m magas,és 25kg súlyú a tyúk kisebb,és nyakán nincs fekete szín.Brazilia és Argentína pampáin él.20-30 egyedből álló csoportban jár főleg növényi eredetű tápláléka után.Elfogyasztja a rovarokat és a kisebb gerinceseket is.Az 5-6 tyúkkal,háremben élő kakas kb.1m átmérőjű fészekgödröt kapar,melyet fűvel bélel ki.Ide rakják a tyúkok a sárgás színű tojásaikat,összesen 20-30 darabot.A kakas 6 hét alatt egyedül költi ki a csibéket,és egyedül gondozza őket.

Tovább

Strucc

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Testhosszúsága kb.2m,magassága 2,5m.A legnagyobb ma élő madár,a kakasok a 150kg-ot is elérhetik.A tyúk szürkésbarna színű.Hazája Afrika ahol a nyílt szavannás területeken 10-50 egyedből álló csapatokban zebrákkal,antilopokkal él együtt.Igen jó látásának köszönheti,hogy a veszélyt hamar észreveszi.Futómadár,repülni nem tud,de 3-3,5m lépésekkel is képes futni,50km/h sebességel.Mellcsontja lapos,azon nem találunk taréjt,amelyen a repüléshez szükséges nagy mellizmok tapadnának meg.Mindenevő,de főleg növényi táplálékot fogyaszt.Általában egy kakas egy vezértyúk,és két másik tyúk alkot egy családot.A vezértyúk 10-12 egyenként 1,5kg-os tojást rak az egyszerű,földbe kapart fészekbe,melyhez további tojásokat raknak a család többi tyúktagjai.Nappal a tyúk,éjjel a kakas kotlik,így színezete miatt mindkét nemű kotló madár rejtve marad.A csibék 40-42 nap alatt kelnek ki,és hamarosan jól futnak.

Tovább

Pézsmaréce

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

2,5-4,5kg súlyú furcsa megjelenésű madár.Vörös nyakbibírcsei különösen a gácséroknál szembetűnőek.60-100 tojást tojik évente.Húsa fiatalkorában jóízű,később erősen pézsmaszagúvá válik.

Khaki-campbell réce

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Khakiszínű,mindössze 1,8-2,5kg súlyú,elsősorban tojástermelésre kitenyésztett fajta.Évente 180-200db tojást is rakhat,húsa kevésbé ízletes,mint a pekingi kacsáé.Helyenként fehér színváltozatát is tenyésztik.

Pekingi réce

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A házikacsa legismertebb s talán legelterjedtebb nemesített formája.1873-ban vitték Kínából az USA-ba s onan származott átt európába.Tollazata fehér vagy tejfölsárga,kifejlett kori súlya 2,5-4kg,évente 70-120db 80gr súly körüli tojást rak.Fiatalkori gyors növekedése miatt a pecsenyekacsa termelés egyik kedvelt alapfajtája.

Óriás repülőkutya

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Neve onan származik,hogy feje kissé kutyáéra emlékeztet,noha ahoz sem alaktanilag,sem származástanilag nincs köze.A denevérekhez tartozik.Teste 38-40cm,szárnya / melyen toll egyáltalán nincs / 1,4-1,5m terpesztésű.Bundája finom tapintású,feje csupasz.Gyümölcsevő,de kis mennyiségben rovarokat is fogyaszt.Évente 1 legfeljebb 2 utódot hoz a világra.Az anya kicsinyét még repülés közben is magával viszi.Nappal az árnyas erdők,a gyümölcsösök magas fáin tartózkodik,fejjel lefelé függve.Előfordul,hogy egyszerre több száz példány zsúfolódik össze egyetlen fa koronáján.A gyümölcsösökben jelentős kárt okozhat.Alkonyatkor ébred,éjjel mozog,nagy területet berepül.Jáván,Szumátrán,Timor szigetén őshonos.

Tovább

Vörös óriás kenguru

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Ez a legnagyobb kengurufaj,ülő állapotában 1,5m magas.A hím mindig termetesebb,mint a nőstény.Mellső végtagjai rövid,gyenge és csak fogásra való,a hátulsó azonban erőteljes.Az állat töbnyire 3m-es ugrásokkal változtatja helyét,de minden különösebb megerőltetés nélkül 6-8m-es szökkelésekre is képes.Hosszú és izmos farka ugrás közben kormányozza,üléskor támasztja a testet.Növényevő,vízigénye csekély.Az ujszülött állat,mely legfeljebb 1kg súlyú,saját erejéből,anyja bundájába kapaszkodva mászik az erszénybe ahol közel 1 éven át szopik,fejlődik.Kelet-Délkelet és Dél Ausztrália füves pusztáin él,gyakran a nagy kiterjedésű szarvasmarha és juh legelők térségében.Ott,ahol tömegesen megjelenik,nemcsak a legelőkben,hanem a szántóföldi kultúrákban is okozhat kisebb-nagyobb kárt.Sajnos,ma már vannak olyan területek,ahol állományát a farmerek teljesen kipusztították.

Tovább

Alpesi szalamandra

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A Jugoszláviai Kapela hegység vagy az Alpok romantikus völgyeiben bukkanhatunk erre a karcsúbb,16cm hosszú,folt nélküli fekete rokon fajra.Nősténye leggyakrabban csupán csak 2 újszülötet hoz világra.Mind a két szalamandra faj bőre mirigyekben gazdag,amelynek mérge szembe jutva kötőhártya gyulladást okoz.Kézbevételük után ezért alaposan mossunk kezet.

Foltos szalamandra

13 éve | Hegedüs Edit | 2 hozzászólás

Május legelején,langyos eső utáni napon csendben lépkedve a Soproni-hegység,a Börzsöny,a Mátra,a Bükk vagy akár a Zemplémi-hegység bükkös szálerdeiben gyakran találkozhatunk ezzel a 18-22cm hosszú,csillogó,lakkfekete alapon élénksárga foltokkal díszített farkos kétéltűnkkel.Közeledtünkre megdermed,kitart pár percig,aztán riszálló mozdulatokkal,lomha egykedvűségel halad a közeli patak felé.Ha óvatosan követjük,megleshetjük,amint a vízbe sétál,s lejut az árral egy rejtett öbölig:ahol ni már többen is vannak.Csupa köpcös zömök testű nőstény.Most van a szaporodásuk ideje.Ha van türelmünk,és távcsövünk is,végigcsodálhatjuk az eleven lárvák fialását.Mint 30mm megelevenedett hajtűk,préselődnek ki sorra,az anya kloákáján.Pár pillanatig mozdulatlanok,aztán vidám farokrázogatással eleveznek a vízbe hullot és barnára aszot avarlevelek meg szikladarabok közé.Azok árnyékában lesik a szájuk elé sodrodó férgeket,alsórendű rákocskákat meg parányi vizicsigákat.Így növekednek nyáron át 6cm-re,s közben lilásszürke fémes tarkázatuk sárga foltos feketére színeződik.Őszidőre szüleik kicsinyített másaivá alakulnak.Ettől kezdve éveken át az árnyas,páradús erdők alján élik hallgatag életüket.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 13 éve

Igen sajnos a nagymértékű erdőírtások miatt kihalóban van szinte e csodás állat. :-(

Előzmény

Tovább

Marokkói hengerpók

13 éve | Hegedüs Edit | 2 hozzászólás

A rovarpókok közé tartozó kelet-afrikai faj testén finom,hosszú érzőszőrök csillognak.Mivel éjszakai állat,tapintása a legfejletebb.Gyorsan fut megrövidült elülső lábain lévő,kiölthető tapadószervével fákra,falakra is felkapaszkodik.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 13 éve

Sajnos a természet nem minden állatnak adott szépséget.

Előzmény

Uroctea durandi

13 éve | Hegedüs Edit | 2 hozzászólás

A Dél-Európában,Kínában,Japánban,Afrikában élő Uroctea fajok 15mm hosszúak és különleges zsákmányszerzésükről nevezetesek.A pók lakása több,egymás fölött elhelyezkedő tetőhálóból áll,alóla ugrik elő hogy megmarja az arra haladó rovart.Sötétben pedig vadászni indul,fonalat húzva maga után.Zsákmányát körbecserkészi,majd megkötözi,ilyenkor a potroha szövőszemölcseiből fonallá szilárduló anyagot hátulsó lábaival vezeti.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 13 éve

Igen,és mégis elég ügyes minden második nekifutásra sikerül neki zsákmányt szerezni ezzel a technikával.

Előzmény

Lasszós pók

13 éve | Hegedüs Edit | 1 hozzászólás

A keresztespókok közé tartozó,Észak-Amerikában élő állat egyetlen mozgatható fonalal zsákmányol,amelynek a végén ragasztócsepp van.Az elülső lábak karmai közt tartott kb.5cm hosszú fonalat a pók,mint egy ügyes cowboy meglóbálja,így találja el az arra tévedt legyet.

Utolsó hozzászólás

Linterné Szegedi Éva üzente 13 éve

ELÉG RAFINÁLTAK EZEK A PÓKOK ! CSODÁLATRA MÉLTÓ A TERMÉSZET ! ÉVA :-))

Atlanti tőrfarkú

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A pókszabásúak közé tartozó állat ősei 2m hosszú,kemény páncélzatú szörnyetegek voltak.Mai utódjuk is eléri a 60cm hosszúságot és a 4,5kg-ot.Az Atlanti óceán partvidékén él széles lapított testével villámgyorsan beássa magát a homokba.Ásás közben találja meg táplálékát:férgeket,csigákat,kagylókat.Hogy zsákmánya ehető-e azt a járólábán lévő kémiai érzékszervével állapítja meg.Általában az Óceáni aljzaton sétál,ha úszni akar,hanyatt fordul,és levéllábaival csapkod.A nőstény a parton 10cm mélyebb gödörbe petéz.A lárva 9-12 év alatt töbször is vedlik.

Tovább

Termésréz

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Szabályos rendszerű elemi réz.Színe rézvörös,de hamarosan zöld malachit vonja be.Termésréz fordul elő Rudabányán ágas-bogas huzal alakban,s ezen olykor apró hexaéderek vagy oktaéderek találhatók.A termésréz itt másodlagosan keletkezett rézásványokból.

Termésezüst

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Hidrotermás eredetű elemi ezüst,gyakran arannyal együtt fordul elő a telérekben.Nem ritka ásvány,de ngy mennyiségben ma már alig található.Szabályos rendszerű,oktaéder és hexaéder alakban kristályosodik.Gyakori a toll,huzal,moha alak is.Színe rendszerint sötétszűrke vagy fekete,mert felületét vékony ezüst szulfid vonja be.Szulfidos ércásványokból oxidációs elbomlás útján is keletkezik,ezért színesércbányákból gyakran nyernek komoly mennyiségű ezüstöt.

Tovább

ARANY

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Elemi természetes fém.Lágy,igen jól nyújtható.Egy gramm aranyat 2000m hosszú huzallá lehet kinyújtani.Aranyfüstnek nevezik a finom aranyhártyát,amelynek vastagsága mindössze a miliméternek a tizezred része.Az arany elsődlegesen a mélyből feltörő oldatokból teléraranyként válik ki.Legszebb a kvarc telérek üregeiben és hasadékaiban szabadon álló,moha,huzal,vagy lemez alakú fennőt termésarany.A szabályos kristályrendszerben kristályosodik,ritka kristályai hexaéderek vagy oxaéderek.A kőzetek máladékát a víz a hegyekből tovaszállítja a völgyekbe,és így az arany a folyóhordalékba kerül,ahonnét kimossák.A Duna / szigetköz / és a Dráva homokjából évekkel ezelött még mostak aranyat.A Kárpátok vonalának régi ismert aranytermő bányái közül megemlíthetjük Selmecbányát Szlovákiában,Verespatakot,és Brádot Erdélyben.

Tovább

Feketenyakú vöcsök

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Növényzet borította,főleg szikes tavak költő madara.Vonul,de a be nem fagyott csatornákon olykor áttelel.Csőre felfelé ívelt,így a többi vöcsöktől jól megkülönböztethető.Récénél kisebb madár,nálánál csak az ugyanilyen gyakori kisvöcsök kisebb és zömökebb.Nyugalmi ruhában vagyis nem a nász idelyén a feketenyakú vöcsök színezetében,főleg a nyakán,több a fehérség.A legismertebb a búbos vöcsök,mely termetre a búvárok és a most ismertetett fajok közt áll.Rőtbarna gallérjáról és bohókás mozdulatairól könnyen felismerhető,bár télen ezeknek a gallér nélküli nyaka is általában fehér.A kisebb fajok vizirovarokból élnek,a búbos vöcsök halat is eszik.Védettek,mivel még a búbos vöcsök száma is nagyon megfogyatkozott.

Tovább

Sarki búvár

13 éve | Hegedüs Edit | 2 hozzászólás

Télen látogat el vizeinkre,olykor-olykor a hozzá hasonló 2 rokonával együtt.A nagyon ritka jeges búvárnál kisebb az északi búvártól megkülönböztethető lefelé ívelő csőrével.Hozzánk nászruhás példányok csak ritkán látogatnak el.Nászruhában a sarki búvár torka zöldesbe játcó kékesfekete,míg az északi búváré téglavörös.Télen a két faj színezete nagyon hasonló,a testaljuk fehér,az északi búvár hátán több a fehér petty.Kisebb lúd nagyságú,halevő.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 13 éve

nincs mit nagyon szívesen. Télen a Dunán lehet látni egy-kettőt belőle.

Előzmény

Tovább

Kárókatona

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Lúd nagyságú fekete madár,tavasszal rövid időre a hím nyakát fehér tollak díszítik.Telepesen költ a fákon,ősszel elvonul.Napi táplálékszükséglete 60-80dkg hal.A fiatal példányok testalja fehér,teste úszás közben mélyebben merül a vízbe,többet van a levegőben,mint a búvárok,csőre horgas,könnyű felismerni.Védett madár!

Tápioka

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A kutyatejfélék családjába tartozó,dél-amerikai származású,embermagas,évelő,fásodó szárú félcserje.Amerika felfedezése óta valamennyi trópusi tájon elterjedt,klíma és talaj szempontjából igyénytelen,és egy adott területen a legtöbb kalóriát szolgáltató gumós növény.Szára gyakran örvösen elágazó.Levelei tenyeresen szeldeltek,hosszú nyelűek.Virágai aprók,váltivarúak,a hím és nő virágok ugyanazon a növényen találhatók.Hatalmas,koloncos gyökerei 5-10kg súlyúra is megnőnek.Egyes változatok ciánt tartalmaznak,ezek gyökérgumóit hosszú ideig áztatják,a többi változat közvetlenül fogyasztható.Szárdugvánnyal szaporítható.

Tovább

Édesburgonya vagy batáta

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A kertjeinkből jól ismert kék hajnalka dél-amerikai származású rokona,de már nagyon régóta termesztik Kínában is.Ma már valamennyi nedvesebb éghajlati trópuson elterjedt.Hantokon termelik,mint a mi burgonyánkat.Vékony,kúszó szárain a föld alatt koloncos,vaskos gyökérgumók fejlődnek.Sok vizet igényel,de ezt bőséges terméssel,hektáronként 5-25tonna gumóval hálálja meg.A gumó vége kihegyesedő,belselye fehér,sárgás vagy rózsaszín,és felvágva fehér tejnedvet ereszt.A trópusokon sokhelyütt a gabonánál is fontosabb szénhidrát-tápnövény.Keményítőn kívül cukrot,kevés fehérjét és zsiradékot tartalmaz.Íze főzve vagy sütve a gesztenyére emlékeztet.Az édesburgonyát hajtásdugványokkal szaporítják.

Tovább

Almafarontó lepke

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

3,5-7cm junius-juliusban éjjel repül.Teste feltűnően hosszú.Sárga hernyója 2 évig él a kőris alma,és körtefában rágott járataiban.A fiatal fák belsejének kirágása miatt a gyümölcsösök kártevője.A farontó lepkék családjába tartozik,ezek az apró molylepkék rokonai.

Darázslepke

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

2,8-4,4cm májustól juliusig nappal repül,száraz,napos helyeken a virágok körül lebeg.Az üvegszárnyú lepkék,más néven szitkárok,legnagyobb termetű faja.Ezekre jellemző,hogy átlátszó szárnyaikon kevés a pikkely,ezért a darazsakhoz,méhekhez hasonlóak.Csontszínű hernyója nyárfában,fűzfában vagy e fák gyökerében rágott járatokban él.A fiatal fák pusztulását okozhatja.

Fűzfarontó lepke

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

5,5-9cm májustól szeptemberig éjjel repül,nappal a fák törzsén ül.Nyugalomban szárnyai tetőfedélszerűen testére simulnak.A farontó lepkére jellemzően teste vaskos,hosszú,szárnya keskeny.Nagy hernyója fűz,nyár,és egyes gyümölcsfák belsejében erős rágóival hosszú járatokat fúr,és azokban 2 évig él.Bábja a potrohán lévő tüskék segítségével kikelés elött a fábol kitolul.A fiatal fák belsejének kirágásával azok pusztulását okozza.Veszedelmes kártevő.

Tovább

Törpe habszegfű

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Ezt a szegfűfélék családjába tartozó növényt nemcsak Európa magas hegységeiben találjuk meg,hanem az északi félteke hűvös,sarkvidéki tájain is.A havasok mészkősziklás törpesásos tetőin,törmeléklejtőin 1900-3800m en él mohaszerű,félgömb alakú párnája,nyíláskor 1cm-es virágokkal elborítva.Szigorúan védett!

Sárga kökörcsin

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Az Alpok és a Pireneusok kristályos,gránitos kőzetű területein szőrfűgyepekben,köves,cserjés helyeken 1300-3000m magasságban él ez a feltűnően szép finoman szőrös növény.Virágai lapos csészeformára nyílnak szét.Bibeszálából képződött,gyapjas,hosszu termésfüggelékei segítségével a szél hátán messze repíti terméseit.Mérgező.Hazájában szigorúan védett!

Pompás tárnics

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A havasok egyik legismertebb növénye.Egészen rövid kocsányon nyílik nagy,tölcséres virága fényes,örökzöld levélrózsái fölött.A párta jellegzetes ragyogó sötétkék,ez az ún.enciánkék szín.Szirmaiból régen gyapjúfestéket állítottak elő.Közép és Dél-Európa havasaiban,füves törpesásos helyeken,mészkősziklákon bukkanhatunk rá a fenyőerdők övében is, 800-2800m-en.Szigorúan védett növény!!

Havasi gyopár

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A havasok jelképe SZIGORÚAN VÉDETT!! Gyakran hozzáférhetetlen szirteken havasi lejtőkön,nyúlfarkfűgyepekben mészkősziklákon ritkás fenyvesekben is tenyészik Közép és Dél-Európa hegyeiben,1700-3400m magasságban.Az egész növény fehéren gyapjasmolyhos.Virágzatát jellegzetes bársonyos gallérlevelek veszik körül.

Tengeri leguán

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

1000kmre Ecuador partjaitól a vulkanikus Galapagos szigeteken él ez az erős gyíkszabású tengeri hüllő nemzetségének egyetlen képviselője.Hossza a 140cm-t súlya a 12kg-ot is eléri.A sötét parti lávaköveken kisebb-nagyobb csoportokban napozik.Mindig a víz közelében tartózkodik,mert legfőbb tápláléka a tenger aljzatát beborító növényzet.Szaporodása még nem teljesen kikutatott.Tekintetéből és egész megjelenéséből az őshüllők világa tükröződik.Acélos szürkészöld színe az életkorával és a vedléseivel változik,meg a bibircspikkelyzetére települő zöld,kék és barna tengeri algáktól.

Tovább

Felemás vagy hidasgyík

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Ma már csak Ujzéland kisebb szigetein él.Egyedüli fentmaradt fajként képviseli a felemásgyíkok rendjét,mert rokonsága már évmilliókal ezelött kipusztult.

Élő kövületként emlegetik.Anatómiai felépítése hídként köti össze a kétéltűekkel és az őshüllőkkel,sőt még a madarakkal is.Bordái mint a madaraké Y alaku horgonynyulványokkal kapcsolódnak egymáshoz.Hasi bordái is kialakultak,akárcsak a krokodiloknak.Dobhártyája nincs,viszont nagy melegbarna szemén kívül,fejtetői szeme is van.Hímje 65cm is megnő,de igen lassan mert még 50éves kora után is növekedik.Nősténye kisebb,és tüsketaraja hiányzik.Csak 20 éves korban válik ivaréretté.Decemberben maga ásta költőüregekbe rakja le 9-12 fehér héju tojását.Ezekből csak 12-14 hónap mulva bújnak ki a kicsinyei.Nappal alszik,és napnyugta után,10-15fokon a legaktívabb.Rovarokat,gilisztákat,csigákat fogyaszt,de madárfiókákat is zsákmányol.

Tovább

Teszt hír

13 éve | M Imre | 2 hozzászólás

Ez a hír nem lényeges, tesz célból lett megríva, vannak benne képek

videó

beillesztett oldal

Rejtett értékeink: A csáfordjánosfai virágtenger
Február végétől Csáfordjánosfán járva csodát láthatunk – természeti csodát. A községhez közeli évszázados erdőben milliószámra virágzik a tavaszi tőzike (Leucojum vernum). 26 hektárt borít be a fehér virágszőnyeg – a látvány az ország minden részéből idevonzza a látogatókat.

Utolsó hozzászólás

Hegedüs Edit üzente 13 éve

köszönöm szépen hogy irtál amugy nagyon jó és tanulságos ez a hír tetszik nagyon.Azt hiszem az én gépemmel lesz akkor a hiba köszönöm a segítségedet. Üdv: Edit

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Régebbi hírek

Címkék

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei - 2010. szeptember

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.