A csikóhalak (régies néven csikócák) a sugarasúszójú halak osztályába a pikóalakúak rendjébe és a tűhalfélék családjába tartozó nem. A tengeri csikók Indonézia partjai mentén egészen Ausztráliáig, Európa, Afrika és Észak-Amerika atlanti-óceáni partjainál megtalálhatók. Egyes fajok Amerika csendes-óceáni partvidékének vizeiben élnek. A tengeri csikó állományról keveset tudunk, de a rákászok teliholdnál ezrével fogják ki a párzásra összegyűlt példányokat.

A trópusi fekvésű Karib-tenger az Atlanti-óceán és a Mexikói-öböl között, a Karib-lemezen helyezkedik el.

Délről Venezuela, Kolumbia és Panama, nyugatról Costa Rica, Nicaragua, Honduras, Guatemala, Belize és Mexikó Yucatán-félszigete, északról a Nagy-Antillák szigetei (Kuba, Hispaniola, Jamaica és Puerto Rico), keletről pedig a Kis-Antillák szigetei határolják. A területet összefoglalóan Karib-térség néven tartjuk számon. A terület a karib indiánok törzséről kapta a nevét, amely ez egyik legmeghatározóbb indián csoport volt a térségben amikor az európai felfedezők megérkeztek óda a 15.

A világ tengerek egyike az ó-világ s Amerika partjai közt.

Alakja, határai, nagysága.

Alakja általában kanyargós, óriási völgyhöz hasonlít, amelyben a kontinensek kiálló részeinek az ellenkező oldalon hasonló öblök felelnek meg. Határaiul sokan a két sarkkört tekintik; a kontinensek elhelyezkedését tekintve, Északon csakugyan a sarkkör alatt közeledik egymáshoz jobban két kontinens, azonkivül itt fekszik Izland szigete is, itt tehát a sarkkör természetes határ; ellenben délen az a vonal tekintendő természetes határul, amely Afrika és Dél-Amerika végső pontjait, a Jó-Reménység-fokot a Hoorn-fokkal köti össze; ez az 50.

Egy nagy alapterületű kertben, sokféle növény megtalálható, zöldségek, fűszernövények, dísznövények. Ha minden egyes fajtához külön tápoldatot vásárolunk, bizony mélyen bele kell nyúlni a pénztárcánkba.

Akinek a kertjében sok különböző növény található, jobban jár, ha inkább saját maga készít tápoldatot növényei számára.

Tápanyag nélkül a növények nem tudnak fejlődni. Épp ezért ha növényt ültetünk kertünkbe, fontos hogy gondoskodjunk a talaj megfelelő tápanyag utánpótlásáról.

A medvehagyma egy gumós növény, amely kora tavasszal az erdők árnyékos nyirkos részén tömegesen kezd el hajtani.
Ezután április végén, május elején a levelek között felbukkannak a hófehér virágok, amelyek szintén a nagy tömeg miatt káprázatos látványt nyújtanak.
Medvehagyma gumót ma már a legtöbb nagyobb kertészeti áruházban beszerezhetjük, de egyre többször a piacokon vagy kertészetekben palántát is vásárolhatunk. A fiatal medvehagyma palánta már eleve cserépbe van ültetve, így ha megvásároljuk, a növényt már vihetjük is haza kertünkbe, vagy az erkélyre, teraszra.

A medvehagyma (Allium ursinum) erdők mélyén vagy árnyékos ligetekben él, tavasszal, mint egy hófehér szőnyeg úgy terül el a virágzó medvehagyma az erdő alján.

Levelei leginkább a gyöngyvirág levelire hasonlít, ám illata könnyen felismerhetővé teszi, hiszen jellegzetes fokhagyma illatot áraszt, amely már messziről érződik. Zsenge leveleit még áprilisban vagy május elején érdemes leszedni, hiszen akkor még a fokhagyma szag is visszafogottabb és a levelek is kevésbé rostosak.

A medvehagyma(Allium ursinum) a tavasz ízletes fűszere, amely salátába, vagy levesbe, főzelékbe is felhasználható, íze kellemes és pikáns, ezen kívül nagyon egészséges is.

A medvehagyma rendszertanilag a hagymafélék családjába tartozik, 20-50 cm magas növény, amely tavasszal szőnyegszerűen nyílik az erdők aljnövényzete között. Hófehér virágával nem csak, mint hasznos fűszernövény, de mint kerti virág is kitűnik. Virágzási ideje aránylag rövid kb.