Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei - 2010. június

Tarka fésűkagyló

6cm lapos csaknem egyforma teknőit 26-30 sugárirányú borda borítja,felülete érdes a rögös kiemelkedésektől.Leggyakrabban sötét bíborbarna színű de sárga rózsaszínű,barna,vörös és ibolyaszínű is lehet,néha márványos rajzolat díszíti.Elterjedési területe az Atlanti-óceán keleti partvidéke és a földközi tenger.

Zarándokkagyló

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

8-13cm teknői nem egyformák a jobb oldali nagyon domború az erre fedélként illeszkedő bal oldali teknő pedig lapított,kissé homorú.A búb melett mindkettő fülszerűen kiszélesedik.Színük is eltérő az előző fehér vagy rózsaszínű az utóbbi vörösbarna,sötétebb foltokkal.Erősen bordás ezenkívül finomabb barázdák és recék díszítik.Köpenyszegélyén a tapogatók között apró kék színű szemek ülnek.Látása fejletlen ugyan,de a közeledő ellenséget idejében észreveszi,s kagyló létére szokatlan gyorsaságal menekül.Záróizmaival összecsapja a teknőket a köpenyüregben lévő víz ekkor nagy erővel kipréselődik és előretaszítja az állatot.Ezután az izmok elernyednek és a búb alatti rugalmas sarokpánt nyitó hatása érvényesül.A köpönyegüreg ujra megtelik vízzel és a folyamat kezdődik előröl.A Földközi tengerben gyakori.

Tovább

Szakállas kagyló

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

4-5cm héja elöl hátul lekerekített,sötétbarna.A külső felületét borító szőrök a teknők szerves anyagból álló legkülső rétegének,a héjhártyának a nyúlványai.Sziklás aljzaton él,gyakori a Földközi tengerben.

Noé bárkája

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

6-7cm teknői csónakszerűek,erősen bordázottak.Barna alapon sötétebb cikcakkos rajzolat díszíti,de ez sokszor csak a belső oldalon látható.Zárpárkányzatán nagyszámú apró fog található.A két szemben álló fogazat pontosan illeszkedik egymásba,ezáltal megakadályozza a teknők szétcsúszását.Földközi tenger lakója.

Nagy hordócsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

25cm háza feltűnően hasas nagy termetéhez képest aránylag vékony héjú.Kívül hosszanti lefutású széles bordák díszítik,színe világosbarna.Húsevő,tüskésbőrűeken és puhatestűeken él.Jól fejlett korongos szájszervével erősen rátapad áldozatára, s az állkapcsával ejtett sebbe bénító váladékot fecskendez.Ez a váladék ásványi savakat : kénsavat és sósavat is tartalmaz,mely a csiga saját szájszerveit nem veszélyezteti,mert ezeket erősen megvastagodott bőr védelmezi.A melegebb trópusi tengerek lakója,az Adriáig felhatol,bár itt már elég ritka.

Tovább

Tengeri fül

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

6-8cm héja főleg nagy mértékben kiszélesedett utolsó kanyarulatból áll,a többit szinte alig lehet észrevenni.Külső felülete érdes,sötétbarna,belül szivárványszínekben játszó gyöngyházréteg borítja.A szegéllyel párhuzamosan futó lyukakon át távozik az anyagcseretermékek egy része,s itt lógnak ki a tapogatók is.Lába rendkívül izmos,s így jól megtapad a parti sziklákon.Az Adriában is előfordul de hazája a Földközi tenger és az Atlanti-óceán.

Homár

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

40-50cm kitinpáncélja sötétsárga,barnásvörös vagy rozsdabarna,hátpajzsa gyakran kékesfekete árnyalatú.Hatalmas ollói rendkívül erős fegyverek.Napközben sziklaüregekben rejtőzik,40 m nél mélyebben ritkán fordul elő,az Adriában is él de igazi hazája az angol és a norvég partvidék.

Lepénycsillag

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Az Adria déli részén szorványosan fordul elő,iszapos,homokos aljzaton,40-120 méter közt él.8cm nagy szegélylemezei különösen erősek a test szegélyének mindkét oldalán.

Napcsillag

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A sugárzó naphoz hasonlít 17-25cm átmérőjű.Az élénk színű álatkának 8-13 rövid tüskékkel díszített karja van.Lábacskáik 2 sorban helyezkednek el.A 10-40méter közti mélységekben más tüskésbőrűeket fogyaszt.Főleg a vöröslő tengeri csillagot részesíti előnyben.Az Északi-tenger,az Atlanti óceán homokos,sziklás partjain él.

Osztrigafarkas

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Ez az 5 karu tengeri csillag Norvégiától az Adriáig mindenütt előfordul.Köves talajokon él kövek alatt,sziklahasadékokban rejtőzik.Felismerhető a karokon lévő 3 dudorsorról a karok alsó oldalán 4 sorban ülnek a lábacskák,ezekkel szétfeszíti a kagylók héját,hogy táplálkozhasson.Az egyszínű fiataloktól eltérően az idős példányok kis,fehér foltokkal tarkázottak.Átlagos mérete 30-40cm között van.Letört karjait korongból kiindulva pótolja,gyakran több kar is képződik,mint amennyi volt.Így jön létre az üstökös forma amelyen a karok közül néhány hosszabb mint a pótlódott többi.

Tovább

Éti sün

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

18cm átmérőjű színe a vöröstől a zöldig változó lehet,de a tüskéi fehérek,és hegyük mindig ibolyásszínű.Partközelben 50m mélységig sekély vízben tartózkodik.Csak elterjedési területének északi részén,Norvégia körül húzódik le 1000m mélységbe is.Az aljzaton moszatokkal táplálkozik.

Krétasün

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Az Indopacifikus régióban terjedt el ez a megvastagodott tüskéjű faj.A hosszabb tüskék 1-1,5cm szélesek,és 12cm hosszúak.Ezekkel palavesszőként írni lehet,inen kapta nevét.Sajátossága hogy bevájja magát az alapkőzetbe,a méssziklákba,ebben az üregn aztán élete végéig megmarad,helyét nem változtatja.

Óriásrák

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Európai rokonával a tengeri pókkal együtt testalkata alapján a háromszögrákok közé tartozik.Fejtora elöl kéthegyű csúcsot alkot.Ez a világ legnagyobb termetű rákja,teste 33cm lábai 1,5m nagyságot is elérik.Csendes iszapos vizű tengerrészekben tud csak megélni,áramló vízben ugyanis nem képes megtartani nagy testét,az áramlás elsodorja.

Kagylóőr

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A lágy bőrű,védtelen kis állat mindössze 1,5cm ellenségei elől a kagylók köpenyüregében vagy a tüskésbőrűekben talál védelmet és táplálékot.Így ezekkel " asztalközöségben " él.A hím szabadon él a párosodásig,majd a párosodás után amely a kagylón kívül történik elpusztul.A nőstény viszatér a kagylóba.Az Atlanti-óceánban és a Földközi tengerben él.

Gyapjasollósrák

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Azon ritka állatok egyike amelynek lárvája tengerben él,fejlődése kevert vízben,egyedi élete édesvízben zajlik le.Lábain és ollóin dús szőrzete szeme közt 4 fogszerű nyúlvány az ismertetőjegye.A folyókból a tengerbe szaporodni visszatérő állat figyelemre méltó teljesítménye ,hogy napi 5-10km tesz meg.Kifejletten eléri a 7cm nagyságot.A peterakás után a nőstények elpusztulnak az Északi-tengerben.

Nagy tarisznyarák

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Rövid farkú rák,potrohát mindig a fejtor alatt tartja,ahol petéit hordja.Oldalra és hátra jól mozog.A fejtor elöl karéjos.Szeme közt 3-4 fogszerű nyúlvány van.Ollójával a lepényhalakat is megtámadja.Sziklás partokon él.

Languszta

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Testénél hosszab csápjairól és ollótlan lábairól ismerhető fel.50cm-re is megnő súlya 5-6kg lehet.Éjjel jár tápláléka után,nappal sziklaüregekben tartózkodik.Hatalmas csápjaival védi tálálékát,ilyenkor csápja alapízeinek összedörzsölésével riasztó hangot is hallat.A part közeli vizek lakója az Európa körüli tengerekben.

Anktartiszi világítórák

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Karcsú testű állat élete a víz felszínén játszódik le.Időszakonként tömegesen lepi el azt.A legnagyobb tömegben megjelenő ráknak tartják.Az Északi tengerben a szilás cetek fő tápláléka.Alig 1,5cm potroha oldalán vannak a világítószervei.Hasadt potrohlábaival úszik,7 pár torlába tövén,jól látszanak a kopoltyúk.A világítórákok a növényi planktont szűrik ki.

Hawaii

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A Csendes-óceán északi felén a vízfelülethez képest elenyésző a szárazulatok kiterjedése, az arány 2000:1. A szigetek összterülete 2000 km2, a lakosság száma 1 millió körüli. Gazdasági jelentősége elsősorban az 1959 óta az Amerikai Egyesült Államok tagállamának számító Hawaii-szigeteknek van (régi nevén Sandwich-szigetek), amelyek az észak-csendes-óceáni szigetek összterületének 83 százalékát adják. A többi, mintegy 2200 sziget legfeljebb stratégiailag, illetve az egyre nagyobb arányú idegenforgalom szempontjából fontos.

Tovább

flamingócsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 2 hozzászólás

Ez a szép színezetű csiga a korallok planktonjait fogyasztja.A tengerben minden fajnak megvan a maga ragadozója.Leggyakrabban a legyezőkorallokon találni.Észak-Karolina és Brazilia között az Atlanti óceán sekély vizeiben él.Felületének porcelánszerűségét annak köszönheti,hogy a köpenyéből alakult lebenyek,amelyekkel úszni is képes,két oldalról ráhajlanak a házra és a héj felületén létrehozzák a porcelánszerű gyöngyházréteget.

Utolsó hozzászólás

Rné Magdi üzente 13 éve

Gyönyörű szép!

tengeri pillangó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Mint a neve is jelzi,a tengeri plankton pilangószerű csapkodással,szabadon úszó,csupasz csigája.Az úszó-lebegő életmód révén a héja elcsökevényesedett,átlátszóvá vált.Lábán oldallebenyek fejlődtek,ezekkel szárnyszerűen csapkodva ügyesen mozog.Tengeri madarak és sziláscetek fogyasztják.

agancskorall

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A szírtképző korallok egyik képviselője.Telepeinek alakja áramló vízben legömbölyített csendes vízben dúsan elágazó.Az agancskorall a Vöröstengerben él.

társuló tengeri rózsa

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A köppenyes tengeri rózsához hasonlóan rákfajokkal társul.Ez az eggyütélés kölcsönösen hasznos mert a bíborcsigák héjában lakó remeterák fajokat álcázza,miközben a mozgó rák oxigéndús vizet és táplálékmaradványokat biztosít a tengeri rózsának.Ha több tengeri rózsa települ egy csigahéjra,a legnagyobb foglalja el a mozgásirányba eső legkedvezőbb helyet.A Földközi tengerben 3-130m között fordul elő.

tengeri szegfű

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Ez a különösen szép,virágszerű állat a sekély vizeket lakja.Szegfűhöz való hasonlóságát a szájkorong kiemelkedésén szorosan egymás mellett ülő tapogatói okozzák.Magassága 30cm fehér,piros,barna,sőt kobaltkék színben pompázhat.Tapogatóinak hegye sötét.A Földközi tengertől az Északi tengerig mindenütt előfordul.

világító tollkorall

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Telepes állat.Rendszerint lágy,homokos tengerfenékbe fúródva él csoportosan.Telepei nyélből és tollszerű felsőrészből állnak.A telepet egy polip hozza létre.bimbózással keletkeznek az oldalágak,amelyeken 0,1cm nagyságu fehér polipocskák ülnek.

tengeri legyező

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A faj és a rokonságába tartozók speciális vázfehérjéje egy szaruszerű anyag,a kalcit merevíti a vázat.A tengeri legyező Európa körüli partok sekély vizeiben alig 50cm magasra nő,míg fajrokonai a meleg tengerekben másfél két méteres legyezővel rendelkeznek.Mindegyikük egy síkban hoz létre elágazásokat,amelyek egymással is összekötetésben vannak.Letört darabjai hamar pótlódnak a 8 fogókaros polipok tevékenysége nyomán.A tengeri legyezők sokféle állatnak adnak búvóhelyet és táplálékot.

Tovább

nemeskorall

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Telepeik anyaga a vázfehérje,a corallin.Fa alakú 20cm-1m magas telepeiknek színe a fémsók miatt tartósan vörös,ritkán fekete.Csendes vizekben helyenként 30-300m mélyen padokat alkot a Földközi tengerben.

tenyeres bőrkorall

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

30cm magas kocsonyás,változó színű telepein ülnek a polipok.Tapogatóikon 10-13 tollacska szerű nyúlvány van.A polipok csatornácskák révén állnak kapcsolatban egymással.Naponta az árapállyal összefüggésben vízfelvétel közben megduzzad és táplálkozik.Tápláléka apró rákokból áll.Vízleadás után összehúzódik és emészt.A Földközi-tengerben elterjedt.Rokonsága a trópusi tengerekben a legváltozatosabb.

világítós meduza

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A tenger felszínén élő zászlós meduza,nagysága 10cm 6-8cm hosszú.Ősszel gyakran előfordul az Adriában.

vitorlás meduza

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

6-8cm átmérőjű telepe egy nagy tápláló egyedből áll,amelyet alul ivari egyedek és tapogatókarok öveznek.Háromszögletű vitorlája a tápláló egyed része,kitines csatornákkal átjárt légző és lebegtetőszerv.Néhol tömegesen verődik össze az Atlanti-óceánban.

zöld bunkós polip

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Hazánkban a Tiszában is élő bunkós polipocska szép tengeri rokona.Tapogatói nem sorokba rendeződnek.Sekély,homokos aljzaton polipjai 2-3cm magasak.

tengeri gyöngyike

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Telepes polipjainak nyelét tok veszi körül,a kejhe csupasz.Ezért csöves polipnak is nevezik a rokonságaival eggyüt.Tapogatókoszorújuk kétsoros,az alsóról sarjadnak az ivarmirigyek,amelyek fürtszerűek és színesek.A part menti tájakon mohaszerű telepeit meztelen csigák legelik.Medúzáik bimbózással jönnek létre.Polipjaik elérhetik a 6-7cm magasságot.A Földközi tengerben,sekély vizekben gyakoriak.

Koronacsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 1 hozzászólás

25cm nagyra nő,erős háza változó alaku és szinezetű.Vörösbarna embrionális héja jól elkülönül a ház többi részétől.Utolsó két kanyarulatán,a varrat közelében egy sor hajlott tüske húzódik.Vékony,cikcakkos vonalak és két három,foltokra szakadozott széles sáv díszíti,ez utóbiak azonban hiányozhatnak is.Ragadozó,a Fülöp-szigetek környéki vizekben honos.

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 13 éve

Csodaszép ez is...

Dinnyecsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

27cm re nő meg ,gömbszerűen felfújt utolsó kanyarulata teljesen körülnövi a hély nem is látható.Alapszíne sárgásbarna,néhány elszórt barna folton kívül más mintázata nincs.A Dél kínai tengerek jellegzetes lakója,nyugati irányban Malaysiáig fordul elő.Iszapos aljzaton él 10 méternél mélyebre nemigen hatol le.

Ámorcsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

10cm nagyságú narancs vagy szürkéssárga színét csak egy,a varrat mentén futó sárgásbarna sáv és egy lehelletfinom rajzolat töri meg.Maga az állat sokkal feltűnőbb a házánál,széles lába és szifócsatornája vörösbarnával és fehérrel csíkozott.Gyors mozgású állat,apróbb tengeri állatokkal táplálkozik.Nyugat Ausztrália homokos partszakaszain él az Indiai óceánban.

Muzsikacsiga

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

9cm nagyra nő,vastagfalú háza sárgás rózsaszínű alapon spirális vonalakkal és elszórt fekete foltokkal tarkázott.Mintázata egy hangjegyekkel teleírt kotta vonalait idézi.Húsevő,táplálékát kitartó vadászattal szerzi meg a homokos tengerfenéken.A Karib tenger keleti felében és Dél-Amerika északi partjai mentén fordul elő néhány méteres mélységben.

vörösszárnyú keszeg

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 20-35cm súlya 200-400g,a bodorkához annyira hasonlít hogy egyes esetekben csak csonttani alapon különböztethető meg tőle.Úszói többnyire élénkebb piros színűek,és a szeme pirosas narancssárgás.Lassú folyásu és állóvizekben a hínáros részeket kedveli.

Jászkeszeg

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Teste kissé magas hátu oldalról lapított,szája un.középállású,csúcsba nyíló.Nagysága 35-70cm súlya 0,5-1,5kg.Folyó és nagyobb állóvizekben egyaránt megtalálható.Vízirovarokat,csigákat,kagylókat,halivadékot,szerves hulladékot fogyaszt.Áprilistól júliusig szinte folyamatosan ívik.

Fejes domolykó

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Nagysága 25-30cm de megnőhet akár 50cm-re is,súlya 1-2kg.Ivadéka aránylag megkülönböztethető a fiatal küszöktől,mert hengeres testű,és nem kétoldalt lapított.Tápláléka kezdetben a többi ponytyfélével egyezik,csak később válik ragadozóvá.Nemcsak halat hanem békát is fogyaszt.

bíborrózsa

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Aránylag kicsi,ritkán éri el a 7cm-t.Szinte leggyakrabban bíborvörös,de sárga,barna és olajzöld árnyalatú változatai is vannak.Rövid tapogatói húsosak,hat körben veszik körül a szájnyílást.A tapogatókoszorú alatt kék csalánszemölcsök rejtőznek.Ezek veszedelmes fegyverek nemcsak a halak és a rákok,hanem a túl közel merészkedő fajtársak ellen is.Az árapályöv jellegzetes lakója,általában 2m nél mélyebre nem hatol el.A vízszint ingadozásaihoz jól alkalmazkodik,apály idelyén gömbszerűen összehúzódik,vízzel telt hólyaghoz hasonlít.Szárazra kerülve sokáig életben marad.Tapogatóit csak a dagály közeledtével tárja szét.Világszerte elterjedt,az Európai tengerekben is gyakori.

Tovább

gyökérszájú meduza

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Átettsző,harang alaku ernyőjének átmérője olykor a 80cm-t is meghaladhatja.Peremét számos kékeslila lebenyke díszíti.Sajátos szerve a karok szegélyeinek összenövésével kialakult szájcső.Ernyőjének ritmikus összehúzódásaival halad előre,miközben szinte beszippantja a táplálékot.Elsősorban planktonnal él,de a nagyobb falatokkal is meg tud bírkózni.Elterjedési területe a hideg északi tengerektől egészen a Fekete-tengerig húzódik.Főleg télen és tavasszal rajzik.

Tovább

vénusz kosár

13 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

A szivacsok legszebb képviselője.A Vénusz kosár 3 tengelyes szivacs,a tűket kívülről kova borítja.A tűk kétfélék lehetnek,kicsik és nagyok.Mindkét tűtipus elágazásain a tengelyek mellett hat sugár fektethető át.A tűk geometriai alakzatot formálva összecementálódnak.Ez alkotja a szilárd vázat.Az összefort tűk csipkeszerű szövedéke ad lehetőséget arra,hogy fajtársaikhoz hasonlóan mélyebb vizekben előfordulhassanak.A szilárd és rugalmatlan tűráccsal alkalmazkodnak az 500-5000m-ig terjedő mélységekben rájuk nehezedő víznyomáshoz.A fiatal vénusz kosár központi üregébe két különböző rákfaj,egy ászka és egy garnéla húzódik be,védelmet és táplálékot találva.Rendszerint élethossziglan foglyai maradnak a szivacsnak.A Vénusz kosár az Indiai-óceán és a Fülöp szigetek környékének mély vizeiben él.

Tovább

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Régebbi hírek

Címkék

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei - 2010. június

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.