A kokacserje (Erythroxylum, Erythroxylon) a kétszikűek osztályán belül a kokacserje- vagy vörösfafélék (Erythroxylaceae) családjába sorolt nemzetség.

A közönséges és a columbiai kokacserjét a levelükben található alkaloidokért (főként kokain) ősidők óta termesztik. Mindkettő Dél-Amerikában őshonos, fő termesztőkörzetük a perui Andok és Bolívia. Más trópusi területeken (Indonézia, Srí Lanka) is termesztik szigorú törvényi ellenőrzés mellett. A kb. 0,25-2,25% alkaloidot tartalmazó leveleket évente 3-4-szer szedik, rögtön szárítják.

A kóladió a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj.

A Cola vera és Cola acuminata fa Afrika nyugati és középső részén honos. Nyugat-Afrikában, Madagaszkár szigetén, továbbá Mexikóban és Kolumbiában termesztik. Európában már az 1500-as évek végén ismerték, de 1885 óta lett közismertté. A trópusokon termő fa, így másutt csupán üvegházakban fordul elő.

Az örökzöld fák magassága eléri a 6-10 métert, nagyméretű levelei hosszúkás tojásdad alakúak.

A kakaó vagy kakaófa (Theobroma) a mályvavirágúak (Malvales) rendjében a kakaóformák (Byttnerioideae) alcsaládjának nemzetsége. Gyümölcse, a kakaóbab fontos élelmiszeripari alapanyag: ez a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyaga.

Dél-Amerika esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú (pH 4-7,5) talajokat kedveli.

A természetben több faj fája akár 15 m magasra is felcseperedhet, de az ültetvényeken a kakaófa (Theobroma cacao) nem nő 3 m-nél magasabbra.

A magyal nemzetség (Ilex) közt lombhullató és örökzöld növények is előfordulnak. Közel 30 faja él hazánkban. A közismert közönséges magyal számos kerti változata ismert díszcserje.

Közönséges magyal

A legközismertebb a magyalfélék családjába (Aquifoliaceae) tartozó közönséges magyal (Ilex aquifolium) lassú növekedésű kúp alakú cserjefa. Észak Amerikában, Dél Európában és Ázsiában is elterjedt. Bőrnemű, szúrós lombja, pirosló, a növényen maradó termése miatt kedvelt dísznövény.

A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemzetsége mintegy 15 fajja

A nemzetség holarktikus – Észak-Amerikában több faja él, mint Európában. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik (például a közönséges vadgesztenye és a korcs vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.

Az egyes fajok fák vagy bokrok. Koronája terebélyes.

A kutyatejfélék családjába tartozó,dél-amerikai származású,embermagas,évelő,fásodó szárú félcserje.Amerika felfedezése óta valamennyi trópusi tájon elterjedt,klíma és talaj szempontjából igyénytelen,és egy adott területen a legtöbb kalóriát szolgáltató gumós növény.Szára gyakran örvösen elágazó.Levelei tenyeresen szeldeltek,hosszú nyelűek.Virágai aprók,váltivarúak,a hím és nő virágok ugyanazon a növényen találhatók.Hatalmas,koloncos gyökerei 5-10kg súlyúra is megnőnek.Egyes változatok ciánt tartalmaznak,ezek gyökérgumóit hosszú ideig áztatják,a többi változat közvetlenül fogyasztható.Szárdugvánnyal szaporítható.

A kertjeinkből jól ismert kék hajnalka dél-amerikai származású rokona,de már nagyon régóta termesztik Kínában is.Ma már valamennyi nedvesebb éghajlati trópuson elterjedt.Hantokon termelik,mint a mi burgonyánkat.Vékony,kúszó szárain a föld alatt koloncos,vaskos gyökérgumók fejlődnek.Sok vizet igényel,de ezt bőséges terméssel,hektáronként 5-25tonna gumóval hálálja meg.A gumó vége kihegyesedő,belselye fehér,sárgás vagy rózsaszín,és felvágva fehér tejnedvet ereszt.A trópusokon sokhelyütt a gabonánál is fontosabb szénhidrát-tápnövény.Keményítőn kívül cukrot,kevés fehérjét és zsiradékot tartalmaz.Íze főzve vagy sütve a gesztenyére emlékeztet.Az édesburgonyát hajtásdugványokkal szaporítják.