A vöröshasú unka (Bombina bombina) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj.

Európa területén honos. A növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója.

A kifejlett állat 4-5 centiméter hosszú. Zömök teste, rövid és lapos feje van. Szemei kiállóak, pupillája szív, csepp, vagy háromszög alakú. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között úszóhártya feszül.

Platánfa - 20-30 m-es fa. Kérge nagy lemezekben hámlik. Levele 10-25cm-es. Termése 2,5 cm-es barna gömb. Gyorsan fejlődik tápdús talajban. Széles utcák nagy parkok fásítására alkalmas.

A hegyi szil (Ulmus glabra) a szilfafélék (Ulmaceae) családjának szil (Ulmus) nemzetségébe tartozó, tojásdad vagy terebélyes koronájú, lombhullató fa. Régebbi szakmunkákban U. scabra és U. montana néven is szerepel.

Tipikus európai faj, amely kontinensünkön annak északi és déli peremvidéke kivételével mindenütt megtalálható. A hegyvidéki erdőkből időnként lehúzódik a nedves talajú ártéri ligeterdőkbe is. A legészakabbra (a 67.

A szilfafélék (Ulmaceae) a rózsavirágúak (Rosales) rendjének egyik családja az eurosids I kládban (APG III-rendszer). Monofiletikus csoportot, azaz kládot képeznek az eperfafélékkel (Moraceae), kenderfélékkel (Cannabaceae) és a csalánfélékkel (Urticaceae). A négy család éppen ezért közös, monofiletikus taxonba vonható csalánvirágúak (Urticae) néven, és ezek a rózsavirágúak kladogramján eléggé külön állnak. A Borhidi-rendszerben a csalánvirágúak főrendje (Urticanae) közös alosztályban szerepelt a bükkfavirágúakkal (Faganae) és egyéb barkás fákkal, a Hamamelidae alosztályban (varázsdió-virágúak vagy barkás fák).

A chilei flamingó (Phoenicopterus chilensis) a madarak osztályának a flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjéhez, ezen belül a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjához tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Phoenicoparrus nembe sorolják Phoenicoparrus chilensis néven, de a rózsás flamingó (Phoenicopterus ruber) alfajaként is tartják nyilván Phoenicopterus ruber chilensis néven

Veszélyeztetett és állatkertekben is ritka madár. Magyarországon két állatkertben tartják: a Győri Állatkertben egy, a Veszprémi Állatkertben pedig két egyede látható.

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) a madarak osztályának flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjébe és a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjába tartozó faj. A közelmúltig azonos fajnak tartották a karibi flamingóval (Phoenicopterus roseus) és a chilei flamingóval (Phoenicopterus chilensis). A három típusról ma is gyakran a rózsás flamingó alfajaiként beszélnek (Phoenicopterus ruber roseus, Phoenicopterus ruber ruber és Phoenicopterus ruber chilensis).

A skarlátbatla vagy skarlát íbisz (Eudocimus ruber) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó faj.

Dél-Amerika északi része, Venezuelától Délkelet-Brazíliáig. Folyótorkolatok, lapályok, mangrove mocsaraknál él.

Trinidad és Tobago nemzeti madara, a vöröstorkú erdeityúkkal együtt (Ortalis ruficauda) az ország címerében is szerepel.

Nagy csapatokban él

Magassága 56-61 centiméter, testtömege 650 gramm.

A guava régi ismerősünk, de érdekes módon nem mindig emlékszünk az első találkozásra. Megkóstolva azonban már rémleni kezd, hogy ezt a gyümölcsfélét már ismerjük valahonnan: szinte biztos, hogy több guavát ettünk eddig, mint kókuszdiót. Ezért tartsunk otthon guavát!

A gránátalma, más néven grenadine egy növényfajta, amely a mirtuszvirágúak rendjébe tartozik. Előfordulása Nyugat- és Közép-Ázsia, illetve a Földközi-tenger térségén jellemző.

A gránátalma szó eredete a latin mag granae, illetve annak a többesszámából, a granatus szóból ered.

A gránátalma őshazája Dél-, Nyugat- és Közép-Ázsia (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Irán), de mára már Európa földközi-tengeri területein és Dél-Amerika melegebb vidékein is elterjedt.

A kesu (Anacardium occidentale) Közép-Amerikában őshonos örökzöld növény. A szömörcefélék családjába tartozik. A kesufa 5-10 méter magasra nő meg. Sárga vagy rózsaszínű virágai 25–20 cm-es bugavirágzatokba tömörülve nyílnak.

A szemiarid területeken Közép-Amerikától Északkelet-Brazíliáig honos, de a trópusokon világszerte termesztik. Fő kesutermesztők: India, Brazília, Nigéria, Mozambik, Indonézia és Tanzánia.A húsos „gyümölcs” a virágkocsány megvastagodásából származik.