A KÉK BOLYGÓ VILÁGA

A KÉK BOLYGÓ VILÁGA hírei

Táró vagy kokoyam

Az egyszikű kontyvirágfélék családjába tartozó ázsiai eredetű,óriási,másfél méteres levelű növény,gumós gyökértörzséért termesztik.A levelek háromszögletes pajzs alakúak,a levélnyél a sarkantyúkáéhoz hasonlóan a levél alsó felületéhez ízesül,erezete feltűnő,szárnyas,gyakran sárga vagy lilás.Virágzata ritkán fejlődik,a mi kontyvirágunkhoz vagy a filodendronhoz hasonlóan az apró,torzsavirágzatot alkotó,váltivarú virágokat egy hatalmas buroklevél veszi körül.Gumószerűen megvastagodott föld alatti szára nyersen szúrós kalcium-oxalát kristályokat tartalmaz,de ezek főzésnél eltűnnek.A kakaóbarnára fövő ,finom,puha gumó keményítőtartalmán kívűl a benne lévő fehérje és cukor miatt is tápláló.Több rokonát is termesztik.

Tovább

Jamszgyökér

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Az egyszikű Dioscoreaceae családba tartozó,főleg afrikai és ázsiai eredetű kúszónövények.Karóra futatva nevelik,mint a babot,vagy hantokon,mint a burgonyát.Míg a kasszáva a szárazabb trópusokon is jól terem,a jamszgyökér a kimondottan nedves,egyenlítői éghajlat növénye,a nyugat indiai szigeteken,Afrikában a Guineai-öbölben és a trópusi Délkelet-Ázsiában milliók kenyere.Kúszó szárán szív alakú levelek fejlődnek,és a kis fürtvirágzatokban külön a hím és külön a nővirágok.Burgonyaszerű gumói 8-12 hónap alatt érnek meg,nyersen dioscorin nevű alkaloidát tartalmaznak.Ez a méreg főzés közben elbomlik.A mi burgonyánkhoz hasonlóan szaporítják,feldarabolt gumókkal.

Tovább

Piruló őzlábgomba kerti változata

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Neve azt jelzi,hogy főleg kertekben,komposzton terem,de előfordulhat nitrogéndús erdőtalajon is.Tönkje rendszerint feltűnően gumós.Egyéb tulajdonságai megegyeznek a piruló őzlábgombáéval,de némely külföldi megfigyelés szerint mérgezést okoz.Nincs bizonyítva a fogyaszthatósága.S amíg ez a kérdés kellően nem tisztázódik,nem ajánlatos étkezéshez gyűjteni.

Piruló őzlábgomba

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Lombos és fenyőerdők avarjában nyáron és ősszel egyaránt gyakori.Hasonlít a nagy őzlábgombához,de azért jól megkülönböztethetők egymástól.A piruló őzlábgomba viszonylag kisebb termetű,és a tönkje sima.Ezenkívül lemezei,tönkje és a húsa fogásra vagy vágásra narancsvörösre színeződnek,majd megbarnulnak.Ehető,de csak a kalapja,mert a tönk húsa szálas rostos.Kirántva a legkedveltebb,de másként elkészítve is finom.

Rézvörös őzlábgomba

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Korhadó fűrészporon és a fakéreghulladékon nyáron és őszel nagy csoportokban nő.Szeméttelepeken és üvegházakban is előfordul.Nagy termetű gomba.Fehéres,rózsás vagy szürkés barnás kalapja eleinte sima,majd a közepe kivételével rózsásbarna,bíborbarna pikkelyekre szakadozik szét.A kifejlett kalapok széle bordás.Lemezei fehérek,a tönktől távol állók.Tönkje kissé hasas,alul kihegyesedő,sima,galléros.Ha megfogjuk,a friss,üde példányok élénksárgára,majd narancsvörösre színeződnek.Vágáskor a hús is így változtatja a színét.A megszáradt termőtesteken ciklámenlilás színek is előtünnek.Ehetőségét illetően megoszlanak a vélemények,a külföldi mikológusok egy része mérgezőnek tartja.Az egymásnak ellentmondó megfigyelések miatt fogyasztásra nem ajánlott.

Tovább

Tüskés őzlábgomba

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Ugyanojan helyeken terem,mint az előző faj.Kalapját barna,felálló tüskék,pikkelyek borítják.Lemezei krémfehérek,nagyon sűrűn állók.Tönkjét a gallér alatt barna pikkelykék díszítik.Kellemetlen ízű,rossz szagú.

Büdös őzlábgomba

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Erdőkben,kertekben,komposzton,korhadt fűrészporon egyaránt megjelenik.Kalapjának a közepe és a pikkelyei rozsdaszínűek.Lemezei krémfehéresek,sűrűn állók.Vékonyka tönkje alul borvöröses színű.Gallérkája fejlett,de szétszakadozhat,s foszlányai a kalap szélén maradnak.Kellemetlen szagú,nem ehető.A kis termetű őzlábgombák között súlyosan mérgező fajok is akadnak.

Fenolszagú csiperke

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Kertekben,udvarokban,temetőkben,akácerdőkben tavasztól őszig terem.A nitrogéndús talajok egyik jellemző gombája.Érdemes a fontosabb tulajdonságait jól megjegyezni,nehogy az ugyanijen helyeken élő jó ehető,csiperkék helyett gyűjtsük.Fogásra a kalapon és a tönk alsó részén citromsárga foltok jelennek meg,a tönk aljában a hús is élénk sárga színű.Gallérja keskeny,de háromélű.Kellemetlen szaga miatt étkezésre nem használható,undort,mérgezést okoz.Ugyanúgy megárthat,mint a karbolszagú csiperke.A két fajt gyakran ösze is tévesztik.

Tovább

Nagyspórájú csiperke

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Legelőkön,füves területeken gyűjthetjük.Nem gyakori,de helyenként seregesen vagy boszorkánygyűrűkben nő.Kalapjának átmérője gyakran eléri a 30cm.Fehéres-krém-okkeres színű bőrét pelyhek,pikkelykék,pikkelyek díszítik,kissé be is repedezhet.Lemezei kezdetben rózsaszínűek,majd feketésbarnásra sötétednek.Tönkje vaskos,a gallér alatti részen pelyhes,pikkelyes.Gallérja széles,az alsó oldala pelyhes,és a szélén órakerékszerűen cakkos.Húsa gyengén rozsdásodó.Nagyon jóízű,kiadós,ehető gomba.

Tovább

Akác csiperke

14 éve | Hegedüs Edit | 0 hozzászólás

Füves akácosokban,akácavarban terem.Kalapja szürkés-barnás,szálas-pikkelyes.Gallérja vékony,s a tönk alján gyökérszerű,fehér micélium zsinór lóg.Jóízű gomba,de csak akácosban gyűjtsük,mert kertekben,parkokban egy hozzá hasonló,enyhén mérgező faj él.

Közösségben Mindenben