Az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj.

Az állat a Rhinoceros nem típusfaja.

Az indiai orrszarvú a legnagyobb termetű ázsiai orrszarvúfaj. Testhossza 3,0-3,8 méter, marmagassága 1,7-2,0 méter. Testtömege 1800–2700 kg lehet. A 2-5 centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet – ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak is.

A közönséges tapír vagy más néven dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) a páratlanujjú patások rendjébe (Perissodactyla), azon belül a tapírfélék családjába (Tapiridae) tartozó faj.

Dél-Amerika északi részétől Dél-Brazíliáig, Észak-Argentínáig. Jól érzi magát trópusi erdőkben, ahol az évi középhőmérséklet 27 °C körül van és a relatív páratartalom 75%-os, valamint folyóvizek, mocsarak közelében.

• Tapirus terrestris aenigmaticus
• Tapirus terrestris colombianus
• Tapirus terrestris spegazzinii
• Tapirus terrestris terrestris

Disznónál valamivel nagyobb állatok, testüket rövid szőr fedi.

Az ázsiai elefánt (Elephas maximus) az ormányosok (Proboscidea) rendjébe, azon belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó faj.

Magyarul sokszor hívják indiai elefántnak is. Ez azonban félrevezető, mert nem csak Indiában fordul elő. Csak az Indiában és Ázsia délkeleti részén élő alfaját helyes indiai elefántnak nevezni, ha az egész fajra gondolunk, akkor az ázsiai elefánt a helyes név.

A második legnagyobb szárazföldi állat, csak közeli rokona, az afrikai elefánt előzi meg a rangsorban.

Az afrikai elefánt (Loxodonta africana) a Földön ma élő legerősebb és legnagyobb szárazföldi emlősállat. Eredendően szavannákon él, ám kitűnően alkalmazkodik ahhoz, hogy Afrika más, különböző éghajlatú területein is megélhessen, azonban élőhelyének közelében mindenképpen ivóvízforrás kell hogy legyen.

Az afrikai elefánt korábban a Szaharától délre egész Afrikában elterjedt volt, manapság elterjedése elsősorban a nemzeti parkokra és egyéb védett területekre korlátozódik.

estének mérete majdnem meghaladja a két méter hosszúságot, és súlya 30 – 90 kg között van. A leopárd nemileg dimorf faj, a nőstények általában a hímek méretének kétharmadát teszik ki.

A legtöbb leopárd világos sárgásbarna vagy őzbarna, fekete pettyekkel, ám bundájuk színe nagyban eltérő lehet. A pettyek a fej felé haladva kisebbek, és nagyobbak a halovány hastájékon.

Eredetileg úgy gondolták, hogy a leopárd egy hibrid faj, mely az oroszlán és a párduc kereszteződéséből jött létre, és a leopárd általános elnevezése is ebből a hiedelemből fakad; leo, latin szó, melynek jelentése oroszlán, és a pard egy régies szó, melynek jelentése párduc.

A bengáli tigris vagy királytigris (Panthera tigris tigris vagy Panthera tigris bengalensis) a tigris egyik alfaja.

India középső és keleti részén, Bangladesben, Nepálban, Bhutánban és Mianmarban őshonos. Korábban Pakisztánban is előfordult, de onnan mára kiirtották. Legnagyobb ma élő populációja az India és Banglades területén levő Sundarband mangroveerdőségben van, amely Földünk legnagyobb egybefüggő mangroveerdeje. Megóvása érdekében a vidék nemzeti parki státuszt kapott.

Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb "nagymacska".

Gyakran külön fajnak tekintik a kihalt európai barlangi oroszlánt (Panthera spelaea faj vagy Panthera leo spelaea alfaj), mely az utolsó jégkorszakban együtt élt az emberrel, valamint a szintén kihalt amerikai oroszlánt (Panthera leo atrox vagy Panthera atrox), amely közeli rokonságban állt az európai barlangi oroszlánnal. (Nem összekeverendő a „hegyi oroszlánnak” is nevezett amerikai pumával.)

Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában, ahol a brit emberek szimbóluma lett.

A puma (1993 óta Puma concolor, előtte Felis concolor) Észak-, Közép- és Dél-Amerikában élő macskaféle ragadozó. A puma az egyetlen állatfaj, ami – Kaliforniát kivéve –, egész Amerikában vadászható, még akkor is, ha a kölykeit szoptatja. Nagysága ellenére nem tud bőgni, ám ehelyett dorombol, és ha fogságba ejtik, hátborzongató emberszerű sikolyokat hallatt. Jóval közelebbi rokonságban áll a házimacskával, mint az afrikai oroszlánnal. Egyéb ismert elnevezései még a kaguár, hegyi oroszlán, párduc, ezüstoroszlán, catamount és festett macska.

A jaguár (Panthera onca) a macskafélék egy nagytestű, Dél- és Közép-Amerika trópusi és szubtrópusi területein elterjedt faja. Közeli rokonságban áll az Óvilágban élő nagymacskákkal, köztük az oroszlánnal, tigrissel és leopárddal.^[1]

A jaguár az Újvilágban élő legnagyobb és legerősebb macskaféle és az egyetlen faj a párducformák alcsaládjából (Pantherinae), amelyik Amerikában fordul elő.

A jaguár hasonlít a leopárdhoz, ám robusztusabb testfelépítésű, és nagyobb foltok díszítik bundáját.

A gepárd (Acinonyx jubatus) a macskafélék családjába tartozó Acinonyx nembe tartozó egyetlen élő faj. Jellegzetes ragadozó, mely lopakodás vagy falkában vadászás helyett inkább gyorsasági fölényét kihasználva ejti el áldozatát. A leggyorsabb szárazföldi emlősként rövid távon elérheti akár a 110 km/óra sebességet is.

A gepárd nagyon izmos, bár a teste karcsúnak és törékenynek tűnik. Mellkasa domború, míg a hasa mélyen behúzott. Kis feje, rövid orra és magasan ülő szemei, kis kerek fülei és a maximális oxigénbevitelhez nagy orrlyukai vannak.